Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

Egyedi hídleírások

Egyedi hídleírások A Ki kéri-tói gát és hídja Az elmúlt évben Sitku László híd osztályvezető felkért, hogy egy rövid, képes hazai hídtörtén etet állítsak össze. Igyekeztem a kezdetektől napjainkig képet adni a hazai hidakról, s ebben első hídként az Öskü határában álló műtárgyat ismertettem, mivel a római hídként emlegetett más hidak közül csak Százhalombattánál áll ma is épségben híd, a régészek azonban ezt jóval későbbinek tartják [3]. A „Hídjaink" című könyv írása előtt persze sokkal előbb már foglalkoztam a rómaiak út- és hídépítésével, elolvastam jó néhány összefoglaló művet, s ezek alapján nem volt kétségem, hogy ha átalakítottan is, de a Kikéri tói mérnöki alkotás római kori. Genthon István [4], Póczy Klára [5], Hajnóczi Gyula [6], Mócsy András és Fitz Jenő [6] továbbá HajnócziMezős-Nagy-Visy [8] átfogó megbízható szakmunkái római korinak tartják, megjegyezve [5, 8], hogy a Régészeti Topográfia 15. századi építkezésnek tartja az építményt [9] annak ellenére, hogy Rómer Flóris, Henszlmann Imre [19], Rhé Gyula [32] és mások is római eredetűnek tartották. Az említett szerzők tanulmányát korábban nem olvastam, e könyv írásának előkészületeként, s nem figyeltem fel, hogy a Veszprém megyei közutak történetében szerepel egy mondat, hogy a „duzzasztógátat ma XV. századinak tekinti a kutatás" [10]. Ebben a műben nyilván dr. Sági Károly, a könyv egyik szerzője írta ezt a mondatot, ő tette a régészeti topográfiában is a római eredetet megkérdőjelező megállapítást. Annak oka, hogy e könyv írásáig nem igyekeztem laikusként kutatni, az volt, hogy olyan tudósok, mint Cholnoky Jenő több könyvében is egyértelműen római alkotásnak tartja a duzzasztógátat. Egyik művében többek között ezt írja „A Kikeri-tó duzzasztógátja pompás faragottkő építmény. (...) Ha nem volna más emlékünk a rómaiak idejéből, ez az egy is eleget mond arról, hogy milyen nagyszerű civilizáció, milyen magas műveltség volt akkor Pannóniában" [11]. Jó minőségű fotót is közöl a kőgátról, a képaláírásban azt írja, hogy „a Kőgáton vezetett a nagyszerű római út Mogentianaeból Aquincum felé". Fontosnak tartottam, hogy a Magyar vízszabályozás történetei kitűnő szakmunka szerint a Kikeri-tó ugyanúgy, mint a pátkai völgyzárógát vízerő-hasznosítás céljából épült és túlélte a népvándorlást és a törökkort is [12]. Az újabb vízügy történeti mű röviden ír a karsztforrások vizének felfogására épített gátról és az így kialakult halastóról. „A római gátat 1935-ben beépítették a székesfehérvári műút töltésébe" megjegyzés, mint arra kitérek, téves [13]. Már dr. Póczy Klára részletes feltárást sürgetett az 1970es években [5], nem tudtam, hogy a 8. sz. főút négynyomúsításakor (1998-99-ben) ez megtörtént, a Közútkezelő hídtervtárában, hála a pedáns dokumentálásnak, rátaláltam Rainer Pál régésznek a feltárásról írt két jelentésére [14]. A gondosan dokumentált jelentésben rajzok, fotók mutatják be a gátat, a 2,3 m-es és a kisebb, 1,6 m-es boltozatot. A Laczkó Dezső Múzeumot természetesen, nemcsak ezért, felkerestem így módom volt kérdéseket feltenni a feltáró régésznek. Rainer Pál készségesen válaszolt kérdéseimre, sőt szakirodalmat is rendelkezésemre bocsátott, ezúton is hálásan köszönöm segítségét. Reiner Pál 1998-99-ben végzett feltárásának anyagából. Közútkezelő tervtára Cholnoky Jenő írásának illusztrációja A régészeti feltárás részlete 137