Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A megye hídállománya

A megye hídállománya Vasúti hidak és alagutak .és a híd törzskönyve, Fonyó Sándor gyűjteménye A vasútvonal hídjait 1971-ben bontották el, Lampert László gyűjteménye A vasúiból sok ipari emlék maradt meg az utókor számára. Ilyen például az Alsóörsön épített fordító korong. A fordítókorong aknája ma is látható az állomás csopaki végén, a Balaton oldalán, a kerékpárút mellett. Káptalanfüred megállóhelyen ma is látszik, hogy régen szigetperonos állómás volt. A híd, melyen a vasút átment a 71-es számú főút felett, eltűnt, de annak egyik hídfője ma is megvan. A vasútvonal építése mellett a vonal építményei is figyelemre méltóak. Az építőkre csak a legnagyobb tisztelettel kell gondolnunk. Az egész vonalon 110 ezer köbméter földet mozgattak meg, három egymást követő sziklabevágásból 10 ezer köbméter sziklát robbantottak ki, az ún. szeredai nyaralónál három nagyméretű támfalhoz 3100 köbméter követ használtak fel. A Remete-patak fölé 6,0 m nyílású, Almádi-Öreghegy állomás előtt 4,0 m nyílású boltozott hidat építettek, mindezek nagyon nehéz munkák voltak. A vonalon 31 híd és áteresz épült. A vasútvonal megszüntetését a 1968-as közlekedéspolitikai koncepció rendelte el. A Veszprém mai állomása (egykori Jutás állomás) és Káptalanfüred állomások közötti vasútvonal megszűnt, AlsóörsMeggyespuszta szakaszát (11 km) 1969. december 31-én, MeggyespusztaVeszprém-külső szakaszát (11 km) 1972. március 31-én szüntették meg. A Veszprém-Alsóőrs közötti vasútvonalra emlékeztető tábla, Kovács Csilla felvétele Vasút a Balaton északi partján. A 19. század első felében, főleg a reformkor kezdetén a magyar szellemi és gazdasági élet rohamos fejlődésnek indult, amelynek lassítója, kerékkötője a nem megfelelő közlekedés volt. 1847-től annyi javulás állt be, hogy elindult a Kisfaludy gőzhajó a Kenese-FüredKeszthely útvonalon, amihez csatlakozott a Buda-Kenese közötti posta kocsijárat. Az 1850-es évek második felében került először szóba a Buda-Nagykanizsa vasútvonal megépítése, amely a Balaton partján haladna végig. A jobb terepviszonyok, a rövidebb távolság miatt a déli partra esett a választás. 1861-ben a Déli Vaspálya Társaság már át is adta az új vonalat. A Balaton északi partjának lakosai nem nagyon törődtek bele az elszigeteltségbe. Sok próbálkozás volt arra, hogy az északi oldalon is épüljön ki a vasúti pálya, azonban ez sorra kudarcba fulladt.