Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei Műemléki védettségű ez a szép vasbetonhíd, rá­adásul rajta kívül csak egy vasbetonhíd (Balatonföldvár) kapta meg ezt a kitüntetést, s egyben ez a legfiatalabb műemlék hidunk is. A Városlődi Völgyhíd, Mátyus Károly felvétele A városlődi völgyhíd szükségszerűen 1972-ben át­épült, az új híd terveit - két fontos főút csomópontjában - az építészmérnöki diplomával is rendelkező Huszár Gyula készítette, aki sokat foglalkozott ennél a hídnál is az esztétikai kérdésekkel. Szellemes megoldással fel­használta az ívhíd alapjait az új híd pilléreihez, az ívhidat az új híd állványozásához, az új hidat pedig a régi híd bontásához. Az új híd - bár teljesen más szerkezet - mél­tó utóda Folly szép völgyhídjának [11, 12]. Tihany, A tihanyi felüljáró 1963-ban, MTI felvétele Tihany hajóállomásnál híd épült 1961-ben, a hely­hez méltó megoldásra pályázatot írtak ki, ezt az Uvaterv mérnöke Lipták László nyerte, aki Éliás Egon közreműkö­désével hazánkban máig egyedülálló, pontonként alátá­masztott, tíznyílású, változó vastagságú vasbeton lemez­hidat tervezett. A kör keresztmetszetű, felfelé vastagodó pillérek két sinusgörbe maximum helyei között váltakozva helyezkednek el, a pályalemez pedig a szélek felé elvéko­nyodik. A nagy feltűnést keltő hídszerkezet erőjátékának igazolására modellkísérlet készült, az esztétikai megfor­A hidak és a művészet málást a tervező részletes cikkben ismertette, a széles szakmai közönség pedig ankéton elemezte a híd erénye­it [13, 14]. A hidak és a művészet kapcsolata igen sok területen megjelenik, így pl. a címerekben. Érdekes, hogy Berhidáéban nem, de Káptalanfáéban a nemesvonalú boltozat megjelenik. A grafikusok, festőművészek gyakran választják képeik témájául a hidakat. Veszprém völgyhídja igen sok intézmény (nyomda, sportegyesület, iskola stb.) jelvényében szerepel, rendezvények lógója, motívuma. Káptalanfa címere A Megyeház nagytermében üvegképen, a Vegyipari Egyetem fali mozaikján és sok más helyen is látható Veszprém jelképe [8]. Érdekes, hogy a Kikeri-tói-gátról és hídjáról több mű­vész is készített képet a 20. század fordulója körül, ezek és más művészeti alkotások egyben forrásműnek is hasz­nálhatók. Dr. Imre Lajos e könyvhöz is készített ecsetrajzokat, az ő műveiben ötvöződik a mérnöki pontosság és a mű­vészi látás. Örvényes boltozata, dr. Imre Lajos ecsetrajza Természetesen a képeslapoknak is témája a megyé­ben nemcsak a veszprémi völgyhíd, hanem több közúti és vasúti híd is, ezek közül több illusztrálja e könyv fejezeteit. Különös, hogy a műemléki védettségűekről (Díszei, Dörgic­se, Hegyesd, Örvényes) nem sikerült képeslapot találni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom