Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei A hidak alapozása A hidak alapozása A megyei hídtörténet köteteiben zömében a hidak felszerkezeteiről van szó, pedig az alapozás rendkívül fontos, legalább vázlatos bemutatása a megyei gyakorlatnak hasznos lehet. Ezért Hargitai Jenő - hídtervek alapján készített - hídleírásai alapján rövid áttekintést kívánok adni erről a témáról. Hídtervek a 18. század előttről nem maradtak fenn, nagyvalószínűséggel a fahidak közül a kisebbek síkalapozásúak, a nagyobbak (Marcal-, Rába-, Sió-, Zala- stb. hidak) cölöpjármosak voltak. Boltozatok előremutató döntés alapján 1791-től nagy ütemben épültek, ezek általában síkalapozásúak voltak, pl. Veszprém Nagyhídja [1]. A megye talajmechanikai adottságai viszonylag kedvezőek, a Balaton-felvidéken azonban vannak süllyedésre hajlamos területek. Feljegyzések szólnak arról, hogy ilyen talajú útszakaszokon időről-időre meg kellett emelni a hidakat [2]. Mintaterv hidak tervezésére, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Az Építési Főigazgatóság 1820-ban mintatervet adott ki, s ebben boltozat mintaterv szerepel cölöpalapozással. Feltehető, hogy Veszprém (korábban Zala megye részét képező) egyes területein cölöpalapozású hidak épültek. A Rábán épült hidak (Marcaltő) alapozásáról, a cölöpjármokról maradtak fenn vázlatos rajzok és leírások, az árvíz okozta károsodásokról is [3]. Nézzünk néhány példát, amelyből megkísérlek következtetéseket is levonni. Marcal-híd alapozása, Hargitai Jenő rajza, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény, 1923-ban épült a Kemeneshőgyész-Békás közti út 15 m nyílású Marcal-hídja 15-15 facölöpre. Érdekes, hogy 1966-ban új híd épült ezen a helyen három nyílással (7 + 12 + 7 m), síkalapozással [4, 5]. 1936-ban a 8. sz. főút korszerűsítése hatalmas hídépítési munkával járt, melynél igen gondosan foglalkoztak az alapozási kérdésekkel is (Jáky József talajmechanikai hossz-szelvényeket készített az útépítéshez) [6]. Öskünél Folly Róbert 27 cm vastag, 4,1 m széles szögtámfalszerű alaplemezt tervezett a vasút feletti hídnál, s gondoskodott arról, hogy a rendkívül ferde felszerkezeten az esetleges süllyedés korrigálható legyen [7]. Veszprémnél sziklára épültek az ívhidak, s Városlődnél is elfogadhatók voltak a talajviszonyok a síkalapozáshoz. A 8. sz. főút városlődi egyik vasút feletti hídjánál, háromnyílású tárcsajellegű gerendahidat tervezett Schwertner Antal, a kedvezőtlen altalaj miatt a pilléralapokat erős vasbeton gerendával kb. 5 m mélységben összekötötték [7]. Több kétcsuklós, addig nem alkalmazott alakú, vasbeton lemezkeretet terveztek Szentgál, Városlőd (másikvasúti keresztezése) és Tüskevár vasút feletti hídjánál, mindhárom műtárgy cölöpalapozású, a tüskevári, melyet a Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium hídosztálya tervezett, ferdén levert, 5 m hosszú fúrt cölöpökön áll [5].