Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

Vörös Gyula: Előszó

Tisztelt Olvasó! Köszöntöm Önt a 2009. évi Hídmérnöki Konferencián, mikor az erre az alkalomra elkészült Hidak Veszprém Megyében című kötetet a kezébe veszi. Szakmánk egyik fontos feladata, hogy megőrizzük a létrehozott értékeinket egyrészt természetes állapotukban, de úgy is hogy azokat dokumentáljuk, megörökítve őket a jelenkor és nem utolsó sorban a jövő műszaki generációja számára. Ez a kötet is alapvetően azt a célt szolgálja, mikor bemutatja a megye országos, önkormányzati, erdészeti úthálózatán és vasúthálózatán található hidakat, építésük történetét. Veszprém megye vízrajzát sok kicsi, de szélsőséges vízjárású patak jellemzi, folyók csak a megye északi részén, a Kisalföldön haladnak át. A Bakony és Balaton-felvidék domborzata is sok áthidalandó akadályt jelentett az út- és vasút építők számára. Nem csoda ezért, hogy csak az országos közúthálózaton 443 db jelenleg is meglévő híd található. A megye hídjait a szerkezeti sokszínűség jellemzi. A Balaton-felvidéken elsősorban a kisnyílású boltozatok találhatók, melyek közül több már műemlék, míg a megye északi részén közepes nyílású hidak épültek. A megye leghíresebb hídja a Veszprémi Völgyhíd, mely a város jelképévé is vált. Jelentősebb hídjaink még a 8. sz. főúti Városlődi Völgyhíd és a rövidesen felújításra kerülő Marcaltői Rába híd. Mindezekről ad részletes bemutatást ez a kötet, mely már szól a megye jelenleg épülő legnagyobb hídjáról a 8. sz. út Márkó elkerülő szakaszán hat nyílással 276 m szerkezeti hosszal épülő hídról is. Úgy gondolom, ez a könyv nem csak a szakembereknek, hanem minden a szakmánk iránt érdeklődőnek is értékes és érdekes olvasmány lesz. A könyv dr. Tóth Ernő vezetésével a megyei híd és útépítő szakemberek közös összefogásával készült el, munkájukat köszönöm. Veszprém, 2008. július Vörös Gyula Megyei igazgató Magyar Közút Kht. Veszprém Megyei Igazgatóság 4