Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A megye adottságai

A megye adottságai A Székesfehérvár-Veszprém közötti út korszerűsítése már 1927-ben megkezdődött, nagy ütemű kiépítése néhány évvel később indult [4]. Az ország közúthálózatának fóútjait, egységes és logikus számozással 1934-ben állapították meg. Az elsőrendű főutak (1-8 sz.) közül csak a SzékesfehérvárJánosháza-gráci nem Budapestről indult ki. A főúthálózat a maitól eltérő, jóval nagyobb hosszúságú (490 km) volt a megyében, ebből 200 km állami, 290 km pedig megyei/törvényhatóságiút, a teljes úthálózat hossza pedig 1231 km volt [45]. Az úthálózat korszerűsítésében a legnagyobb jelentőségű a 8. sz. főút kiépítése volt 1935-39 között. Átfogó ismertetést nem sikerült találni erről a hatalmas munkáról, az államépítészeti hivatal irataiból megmaradt néhány doboznyi a Veszprém Megyei Levéltárban. Ez érdekes és értékes, látható, hogy alapos előkészítés keretében általában három változatot is megvizsgáltak egy-egy útszakasznál, alapos talajmechanikai feltárás történt és egyedülálló volt két völgyhíd, hat vasút feletti műtárgy és több más nagyszabású, rendkívül korszerű szerkezet építése [4, 46, 47]. Több fontos útkorszerűsítés történt 1938-41 között (71, 82, 702, 711 sz. főutak) [42]. A megye úthálózatában hatalmas kárt okozott a II. világháború, a hidakban esett káron felül, melyről külön fejezet szól, 5,4 millió P kár keletkezett, az országos kárérték 11 százaléka. Országosan az összes kárérték 77 százaléka hidakban esett [48]. A főutak 1948-ban, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Az úthálózatban alapvető változást hozott, hogy 1946-ban Zala megyétől a balatonfüredi, majd 1950ben a keszthelyi, a sümegi és a tapolcai járást, Vas megyétől a celldömölki járás több községét Veszprém megyéhez csatolták, egyidejűleg pedig az enyingi járást Fejér, illetve Somogy megye kapta meg [49]. Változott a főúthálózat hossza és kezelése is. 1948-ben kormányrendelettel intézkedtek a törvényhatósági/megyei közutak állami kezelésbe vételéről [4, 18]. Levéltári adatok szerint 1948. októberében megtörtént az úthálózat becslésének és kezelésének módosítása, ekkor 234,6 km főút volt, a teljes úthálózati hossz pedig 1086,2 km volt [46]. 1950-ben (augusztus l-jével) átszervezték az utak kezelését, fenntartását. Veszprém Megyei Útfenntartó Vállalat alakult; a fennmaradt nagyszámú levéltári anyag azt bizonyítja, hogy az adminisztratív munkát az Államépítészeti Hivataltól átvett mérnökök továbbra is igen gondosan végezték [46]. Az úthálózat helyreállítása után 1954-től (11/5 éves terv) megkezdődött az akkor még általános makadám burkolatok korszerűsítése, a főutakon itatott makadám burkolattal. Egy-egy földút kiépítésére is sor került [42]. Ismét változott a szervezet 1954-ben. 12 megyében (Veszprémben nem) közúti kirendeltséget szerveztek, majd 1958-ban közúti igazgatóságok alakultak. Veszprém megye úthálózatának ügyei 1958. április l-jétől 1963. január 1-jéig a Győri, a Székesfehérvári és a Zalaegerszegi Közúti Igazgatóság; 1963. január 1jétől 1965. október 31-ig a Székesfehérvári Közúti Igazgatóság igazgatása alá tartoztak [4, 42]. 1965. október végétől a Veszprémi Közút Igazgatóság önállóan intézi a megye út és hídügyeit. Mindezeket vázlatosan csak azért említem, mert a gyakori változások megnehezítik az adatok összegyűjtését, szerencsére Horváth István mérnök alapos tanulmánya és a Veszprém Megyei Levéltár is sok fontos anyagot megőrzött [42, 50]. Az úthálózat átfogó számozása újból 1965-ben történt meg, korábban csak a főutak kaptak számot. Az érdemi változás után a főutak hossza 366 km-re, a teljes úthálózat pedig 1899 km-re módosult [42]. Célszerűnek látszott a főúthálózat változásait térképen is ábrázolni, úgy gondolom, ez segítséget nyújt az úttörténeti kutatásban. A megye úthálózatának 1965 utáni fejlesztéséről külön fejezet szól, ezért itt elég annyit említeni, hogy az utak pormentessé tétele, majd 1970-től a forgalmas utak aszfaltbeton burkolattal való ellátása, az utak vonalvezetésének javítása, új útszakaszok építése javította az utak fenntarthatóságát és az utazáskényelmet. Az M7 autópálya Veszprém megyét 1970-ben érte el. Ez igen fontos volt, akárcsak a Veszprém körüli útgyűrű elkészülte 1985-ben, napjainkban pedig az M8 majdani részét képező útépítések (Márkó, Balatonfűzfő) [4, 51-60]. Az úthálózat bemutatása a szokásosnál részletesebb ebben a könyvben, mert oly sok változás volt, amely a hídállományt is jelentősen befolyásolta, hogy enélkül szinte érthetetlen lenne a megye hídtörténete. A közúthálózat kialakulása