Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

Mellékletek

Mellékletek Kronológia Kronológia 117-138 300 körül 377-ig 3-4. sz. 7. sz. 1055 1086 1233 1137 1242 1276 1300 1323 1330 1344 1352 1363 1380 1398 1424 1469 1489 Hadrianus alatt Tüskevár térségében városi 1514 önkormányzati jogú település lehetett. Fenékpusztánál nagyméretű erődítmény épült 1528 a révátkelő védelmére, Öskünél a Kikeri-tó gátja és boltozata római kori lehet. 1533 Veszprém térségében három jelentős római út haladt Szombathely (Savaria)-Aquincum, 1534 Szombathely (Savaria)-Tapolca-Balóca-Várpalota, és Sopianae (Pécs)- Sóly-Pogánytelep-Győr 1539 között. Foknál (Sió) a mai 7. sz. út vonalán római út 1548 haladt, egyes források szerint hídmaradvány is előkerült ebben a térségben. Híd és dorongutak vezettek a Hévízi-völgyön, 1551 Balaton híd végnél a Zala átkelőjét a mocsárba épített vár védte (Zalavár). 1568 A tihanyi alapítólevél Foknál hídon, gyakran 1569 gázlón való átkelést említ. Lovászpatona-Szerecseny közti nagyút szere- 1572 pel egy oklevélben. Biliegére vezető út és hídvám említése (Veszprém-Vázsony közt). 1603 A 13. században főleg a Balaton-felvidéken több településnél említenek az oklevelek ősi, nagyutakat. 1667 Fok falu hídvámjáról oklevél intézkedett után sorra épültek kővárak: Tátika alsóvára, Csobánc, Szigliget, Tihany, Hegyesd, Sümeg 1715 és több kisebb vár is. Tihany-szántódi révátkelés okleveles említése, 1717 az átkelő a rómaiak előtt is használt volt. körül épülhetett a mai 7. sz. útnál délebbre kőből épült hídfőjű híd. Fajsznál kőhordó útról van híradás. 1720 Balatonhídvégnél vámos Zala-híd állt. Révfülöpnél révátkelő volt. 1745 Hídvég (Hydweg) átkelőhelyének említése a Sión (Sáron). 1750 Somló váráról egy oklevélből tudjuk, hogy há­rom kapuja volt és három hídon lehetett meg- 1751 közelíteni. Berenhida (Séd átkelő) okleveles említése 1752 Marcaltőn település volt 1753 Elkészült Várkeszőn a Rába két ága közt álló vár Veszprém belső várkapuja - bejáró híddal ­kész. Elkészült Vázsonykő erődítése, csapóhídon le- 1759 hetett a várba bejárni. 1760 Veszprémben a középső híd alatti árok tisztán- 1765 tartásáról a szentmiklósiaknak kellett gondos­kodni. Külföldi leírás a magyarországi utak vámjáról a Kikeri-tó hídjára is utal. Vázsonyban a Horváth család a külső várfal előtt cölöpfal-erődítést és hidat épített. Pápán a vár Török Bálinté lett, a várról készült ábrázolások hidakat mutattak. Keszthelyen a templomot erődítették, beveze­tő hidak is épültek. Devecser várkastélyát vízárokkal védték, ter­mészetesen bejáró híd is készült. Balatonhídvégnél a Zalán elbontották a hidat, mert a révátkelő biztonságosabban volt ellen­őrizhető, erőd is épült. Marcaltőnél a Rábán való átkelés biztosítására udvarház épült. Sümeg várleltára a felvonóhidat is számba vette. Turco pontos várrajzai mindenhol hidat, hida­katjelöltek: Szigliget, Tihany, Keszthely. Turco újabb felvételei Veszprém, Pápa, Patak, Csesznek váráról jelentős hidakkal, Veszprém­nél és Cseszneknél több híd is állt. Sibmacher metszetén Veszprém Séd-hídja lát­szik malomépülettel, ez a híd sok más ábrázo­láson is látható. Szentgálnál az egyik boltozat építési évét jelöli az 1938-ban készült hídlap, a borhordó úton lévő hidat a népi emlékezet rómainak tartotta. Város- és Faluhídvég a Sió mellett jelzi az ősi átkelőhely folyamatosságát. III. Károly engedélyt adott Foknál, két 100-100 lé­pés hosszú híd építésére, a híd vámtételei egy 1736-ban kelt oklevélben szerepelnek (1/2-5 dé­nár) Veszprémben a Hosszú (ma Jókai) utca Nagy­hídját említi írásos adat. Veszprém város statútuma erős kőhíd építését írta elő. Gr. Batthyány erős töltést épített a Sión, ezen a vizet átvezető kisebb hidak voltak Somogy és Veszprém vármegye Foknál meg­váltotta az addigi királyi híd vámját. A Bárány család újraindítja révhajóját Révfülöpnél Pápán hazánkban egyedülálló, a hidat és egy katonát ábrázoló Nepomuki szobor került a Ta­polca-hídhoz. A kétnyílású boltozat az itt épült híd ábrázolása lehet. Zirc arborétumában két kőhíd épült. Pápán a Bakony-éren tégla híd épült. Érdekes közgyűlési jegyzőkönyvi feljegyzések szólnak fahidak javítási gyakorlatáról (20 tele­pülés kötelessége volt 75 pallót biztosítani). 204

Next

/
Oldalképek
Tartalom