Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

Egyedi hídleírások

Egyedi hídleírások A Kikeri-tói gát és hídja részt több új építkezésben a Kőkerítő-tónál, Hajmáskér közelében [25]. Kétségtelen, hogy a 8. sz. főút régi nyomvonala mai szemmel nem volt nagyvonalú, ám évszázadokon át az megfelelt. Az út más szakaszai sokkal kanyargósabbak voltak. Talán érdemes megemlíteni, hogy több műben szerepel egy 1885-ben készült rajz a gátról, s nem tűnik kényszermegoldásnak az út vezetése [26, 31]. Talán felesleges ilyen részletre kitérni, hisz az említett szakirodalom pl. [6] egyértelműen a római kori út Kikéri tói vezetését fogadja el, mégis megtettem, mert ilyen érvek szólnak a középkori eredet mellett. Érdekes, hogy az Újlakiakkal kapcsolatban fel sem merül, hogy nem ott volt a kastélyuk az út mellett. Ezzel kapcsolatban Székely Dániel alapos írását kívánom még említeni [27]. Kitér arra, hogy „távolsági utak érthető módon nem mindig vezettek keresztül a városokon vagy településeken". Fontos megfigyelése, hogy népvándorláskori leletek is vannak a környéken, magyarázatot ad arra is, hogy a Bántán bányászott követ vízi úton tudták szállítani, s ez előnyös lehetett. Örülök, hogy Rainer Pál felhívta a figyelmet erre a cikkre, mert megerősít abban, hogy évszázadokon át mehetett itt a közúti forgalom. Talán érdemes megemlíteni, hogy Hungler József értékes, Veszprém helytörténetével foglalkozó könyvében említ egy 1514-ból származó olasz forrást, melyből azt valószínűsíti, hogy a Kikeri-tói gátnál abban az időben vámot kellett fizetni [28]. Összefoglalva - laikusként - úgy gondolom, hogy a kutatás nem mondhatta ki végérvényesen a szót e ma is monumentális alkotás korát illetően, remélem, hogy térképészek, történészek, régészek, mérnökök együtt megvizsgálják a fellelhető forrásokat. Érdemes lenne a nagyközönséggel is megismertetni ezt az alkotást, mert bár Veszprém megyében is bőven vannak halastavak, ilyen alkotás csak kettő ismeretes, Pátkán és itt. Véleményem az, hogy lehet római alkotás a gát, mely eredeti formáját csak részben őrzi, a 2,3 m-es boltozat pedig 1837 előtt akár több évszázaddal is készülhetett. Irodalom [1] Szíj Rezső: Várpalota, Gondolat, 1960. [2] Gáli Imre dr.: Régi magyar hidak, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1970. [3] Hídjaink a római örökségtől a mai óriásokig (szerk.: Kara Katalin - dr. Tóth Ernő), Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, Budapest, 2007. [4] Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 1, Dunántúl, Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata, Bp. 1959. [5] Póczy Klára dr.: Közművek a római kori Magyarországon, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1980. [6] Hajnóczy Gyula: Pannónia római romjai, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1982. [7] Pannónia régészeti kézikönyve (szerk.: Mócsy András - Fitz Jenő), Akadémiai Kiadó, Bp. 1990. [8] Hajnóczi Gyula - Mezős Tamás - Nagy Mihály - Visy Zsolt: Pannónia Hungarica antiqua, Archeológia Alapítvány, Bp. 1995. [9] Magyarország régészeti topográfiája, Veszprém megye régészeti topográfiája, A pápai és zirci járás, Akadémiai Kiadó, Bp. 1972. [10] Veszprém megyei közutak története (szerk.: Ikits Tamás), Veszprémi Közúti Igazgatóság, 1990. [11] Cholnoky Jenő: Hazánk és népünk egy ezredéven át. [12] A magyar vízszabályozás története (szerk.: Ihrig Dénes), Bp. 1973. [13] Vizeink krónikája (szerk.: Fejér László), Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Bp. 2001. [14] Öskü, Kikeri-tói gát (MRT. 237/7 lelőhely) Rainer Pál jelentése, 1998. és 1999. kézirat. [15] Koppány Tibor: Öskü (műemlékek), TKM 655. 2000. [16] Bél Mátyás: Veszprém vármegye leírása, Veszprém Megyei Levéltár kiadványa 6. Veszprém, 1989. [17] Magyar Országos Levéltár, Helytartótanácsi Levéltár, Departementum Commerciale, 1835. [18] Veszprém megyei postautak, Halász Ignátz vármegyei földmérő, 1835. Veszprém Megyei Levéltár térképtára [19] Henszlmann Imre: Római gátak Fehér megyében, Archeológiai Értesítő IX. 1875.3. [20] Póczy Klára dr. személyes tájékoztatása 2008. júniusában. [21] Laczkó Dezső: Római telepnyomok és útirányok Veszprém megye déli felébe, Balácza,1912. [22] Az I. katonai felmérés térképszelvényei, Hadtörténeti Múzeum és Levéltár. [23] Veszprém vármegye térképe 1797, rajzolta Gerlisch János, vármegyei mérnök, Veszprém vármegye összeírása levéltári kiadvány, Veszprém 2002. melléklete. [24] A II. katonai felmérés térképszelvényei, Hadtörténeti Múzeum és Levéltár. [25] Fest Vilmos: Magyarország álladalmi és országos útjai, Statisztikai és nemzetgazdasági közlemények, MTA, 1866. [26] Bendefy László dr. - V. Nagy Imre dr.: A Balaton'évszázados partvonal változásai, Műszaki Lapkiadó, 1989. [27] Székely Dénes: Osones, Római útkutatás Veszprém megyében, kisebb közlemények AT (1963). [28] Hungler József: Veszprém településtörténete, Horizont Közművelődésügyi Kiskönyvtár 14., Veszprém, 1988. [29] Faller Jenő: Római duzzasztó és kőbánya Veszprém megyében, Vasi Szemle 1939. 6. sz. [30] Dornyay Béla dr.: Bakony, Bp. 1927. [31] Eötvös Károly: Veszprém megye, Az osztrák-magyar monarchia, írásban és képben IV. kötet Magyarország. [32] Rhé Gyula: Ős- és ókori nyomok Veszprém körül, A Balaton tudományos kutatásának eredménye III. Bp., 1906. 141