Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

Egyedi hídleírások

Egyedi híd leírások Városlőd hidjai tótták el termovágóval és kompresszoros bontással. A bontási zömök 3-5 tonnásak lehettek. Az íveket ezután - közel az ív harmadokban átvágták, miután az íveket, összesen 8 helyen megemelték, ezzel az ív önsúlyából keletkező erőket kiküszöbölték. Feszültségmentesítés után nyolc helyen egyszerre vágták át a főtartókat. A felfeszítés és az átvágás is szakaszosan történt. Az ív átvágása után a darabolást az előbb már Irodalom [1] Harkányi János: Hídépítések a Budapest-gráci állami közúton, Technika, 1939. l.sz. [2] A híd próbaterhelési jegyzőkönyve, 1938. november, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény. [3] Huszár Gyula: A városlődi völgyhíd tervezése, MSz. 1974. 4.sz. [4] Huszár Gyula: A városlődi völgyhíd átépítése, Uvaterv MűElőzmények: a Székesfehérvár-celldömölki vasútvonal 696 + 27 szelvényében 1872-ben ötnyílású (6,0 + 7,0+9,0+7,0+6,0 m) fahíd épült a kiépítetlen bekötőúton [1], A kőfalazatú, fafelszerkezetű híd egyre kevésbé felelt meg a forgalmi igényeknek, ezért a MÁV 1926-ban átépíttette. A háromnyílású (11,6 + 13,6 + 11,6 m), karcsú kétfőtartós kerethíd terveit a MÁV készítette, a kivitelező a Magyar Wayss és Freitag Rt. volt. A híd teljes szélessége 4,0 m, a szerkezet alsó élének magassága a sínemlített módszerrel végezték. Az 5-8 tonnás elemeket Fiorentini darukkal emelték le. A vázlatosan ismertetett módszerrel negyedére csökkentették az ív bontási idejét. A középső pillért robbantással bontották el. Sok egyéb fontos és érdekes részlet olvasható még a hivatkozott ismertetőkben [7]. 1990-ben a háttöltés süllyedésének, 1994-ben pedig a szegélynek javítása történt meg. szaki Közlemények, 1974. 1. sz. [5] Huszár Gyula: Közúti hidak esztétikai kérdései, MSz. 1976. 3.sz. [6] Salamin Pál: A városlődi völgyhíd építése, MSz. 1974. 4.sz. [7] Salamin Pál: Értékelő jelentés a városlődi völgyhíd építéséről, kézirat, 1974. Hídépítő Rt. archívuma. [8] A Veszprémi ÁÉH iratai VI-401. b., Veszprém Megyei Levéltár. korona felett 8,85 m volt. A hidat II. rendű közúti terhelésre méretezték [2], A műtárgyat 1962. áprilisában a Megyei Tanács Építés és Közlekedési osztályának adták át. Ebben az időben folyt a csehbányái bekötőút építése, ennek elkészülte után azt az illetékes közúti igazgatóság vette kezelésbe [3]. A karcsú és keskeny felüljáró a növekvő forgalmi terhelésnek egyre kevésbé felelt meg, ezért átépítéséről döntöttek. Az új híd elkészültekor, Veszprém Megyei Levéltár A csehbányái, ma a 83144. jelű út 1,217 km szelvényeben levő, vasút feletti híd 126