Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

Egyedi hídleírások

Egyedi híd leírások Városlőd hidjai Városlőd hidjai Talán meglepő az olvasónak, hogy egy nagy múltú, ám lélekszámát tekintve nem nagy település hídjairól külön fejezet van ebben a könyvben; ám remélem, rövid ismertetésem is érzékelteti, hogy egy kis területen is milyen érdekes, értékes hidak találhatók e megyében. A Fehérvár-Veszprém-gráci út őse, amely nem mindig a mai vonalon haladt, Városlődön átmenve Pápa felé biztosított kapcsolatot. Oly fontos volt ez az út, hogy pl. gr. Széchenyi István közlekedésfejlesztési tervében is szerepelt [1]. A ma bekötőútként használt 73121. jelű úton hat boltozott híd ma is áll, ezek 1837-ben már szerepeltek a hídnyilvántartásban, valószínűleg jóval előbb, a 18. században épültek, ezekről a Boltozatok c. fejezetben is történik említés. Ezek közül négy Városlőd területén van. Az egynyílású hidak különösen magas, illetve hosszú mellvédfalakkal tűnnek ki, a kétnyílású Torna-patak-híd pedig méretével is: 2x4,8 m [2]. Újabb hidak a Székesfehérvár-celldömölki vasútvonalon épültek, közúti szempontból az 1872-ben a Csehbánya felé vezető kiépítetlen úton lévő ötnyílású fahíd és a Városlőd-Kislőd közti útszakasz feletti vasúti híd érdemel említést. A csehbányái felüljáróról ebben a fejezetben külön részletes ismertetést olvashatnak. Az íves gerendahídról (a 8. sz. főút 73,454 km szelvényében van ma) és a völgyhídról (8. sz. út 74,853 km szelvény) részletes ismertetés olvasható ebben a fejezetben. A másik három hídról röviden. A 74,126 km szelvényben zárt keret biztosítja a Csehbányára vezető dűlőút különszintű keresztezését. A híd tervét a Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztérium készítette, akárcsak a további kettőt, és a Danubia Útépítő Rt. megbízásából a Csengery és Pallay cég építette. Városlőd Torna-patak hídja több mint 170 éves, Mátyus Károly felvétele Rendkívüli gazdagodást hozott a hídállományban, amikor 1937-38 között kiépült a 8. sz. főút Városlődöt elkerülő, érintő szakasza. Öt műtárgy, sorrendben egy háromnyílású, íves alsó élű gerendahíd a vasútvonal felett, egy zárt keret, egy boltozat, egy kétcsuklós keret a már egyszer keresztezett vasútvonal felett és egy kétnyílású, felsőpályás ívhíd, a völgyhíd vagy más néven a pápai felüljáró [3]. Az öt híd építési költsége 330 ezer P volt, jóval több a veszprémi völgyhidak (egy nagy és két kisív) 258 ezer P költségénél. Városlőd, csehbányái út, aluljáró a 8. sz. főút alatt, Lorászkó Balázs felvétele A 74,241 km szelvényben lévő Torna-patak-híd beton boltozat, méretét tekintve nem tűnik nagynak, ám a kedvezőtlen altalaj miatt különleges alapozást igényelt, az esetleges süllyedés kiküszöbölése érdekében négy részben épített, csuklós kapcsolatú, vasbeton alaplemez épült [3]. A 74,364 km szelvényben - a Városlőd II kétcsuklós keret volt, hasonló a szentgálihoz és a még eredeti formában álló tüskevárihoz, ezekről az egyedi hídleírások között olvashatunk [3]. A II. világháborúban a csehbányái dűlőút aluljáróját felrobbantották, 1946-ben az eredeti tervek alapján újjáépítették, majd a 8. sz. főút korszerűsítése során az Uvaterv 1984-ben készített terve alapján megszélesítették [4]. A Torna-patak beton boltozatát is felrobbantották, a mellette levő, előbb említett híddal egy időben. 1946ban újjáépítették, 1984-ben pedig megszélesítették. Az ún. Városlőd II. kétcsuklós kerethidat is felrobbantották, az eredeti tervek alapján már 1946-ban újjáépítették. Teherbírása, szélessége és a vasútvonal villamosítása miatt 1990-ben EHGT tartós, 22,0 m nyílású híd épült itt. Az átépítés két ütemben készült, a meglevő mellett 8,4 m szélességben észült az első ütem, majd a régi híd elbontása után épült egy 10,4 m széles hídrész. 120