Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A megye hídállománya

A megye hídállománya Híd nevek Hídnevek A Nagyhíd képeslapon, Balogh Tibor gyűjteménye Hidak Veszprém megyében meglepő módon, ritkán lettek a település névadói: Berhida (Berenhida) (1363), Hídvég (1344) (Szabadhídvég/Faluhídvég) (1851). Óhíd (1569) [1]. Veszprém város hidjai közül a legkorábbi a Nagyhíd, melyről utcát is neveztek el [2, 3]. A későbbiekben, a hidak számának növekedésével persze sok név született, a nép ajkán, vagy a megyei-, városi mérnökök írásaiban Fejesvölgyi, Gábriel, Kiskúti, Roboz Rohonczy vagy az újabb koriak; Sóhajok hídja, Szerelem szigeti, Viadukt [4]. Egy-egy híd neve gyakran változott: Veszprém jelképe, a viadukt, a Szent István nevet kapta 1938ban. A II. világháború után, hivatalosan talán nem, de a híd felmérési rajzán 1951-ben a Rákosi Mátyás völgyhíd is megjelent [5]. Ezt a nevet nem használták, helyette a völgyhíd/viadukt volt a használatos, míg 1988-ban visszakapta eredeti nevét, ma hivatalosan is Szent István völgyhíd [6]. Sóhajok hídja, Balogh Tibor gyűjteménye A kisív újjáépítésére készült tábla, Arvai István felvétele A Balaton hídja név valószínűleg kevéssé ismert, pedig márványtábla is hirdette Fenékpusztánál [7]. Az ősi átkelőhelyen 1839-ben épült a történelemben először fahíd, melyen végre nagy kerülő nélkül lehetett közlekedni. Dr. Zákonyi Ferenc javasolta 1962-ben az akkor még egyedül itt álló vasbeton ívhídra az emléktábla elhelyezését, s e sorok írója, hídügyi előadóként intézkedett, azóta a híd már nem az országos közút része, a tábla pedig Zalaegerszegen van. Tihanynál is voltak hidak, ha nem is érték át a Balatont, a somogyi oldalon Cifrahídként ismerték a révátkelőhöz, komphoz épített bejáróhidat [7]. Persze nemcsak Tihanynál, hanem más kikötőben, így Balatonfüreden is hosszú bejáróhidat kellett építeni a gőzhajózás megindulásakor (1846). A képeslapokon gyakran szereplő fahíd Hajóhídként is szerepel a szóhasználatban [8]. 100