Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)
A megye hídállománya
A megye hídállománya Az első hídnál a vasútvonal építőinek állítottak emléket. A 409 + 08 hm szelvényben lévő híd a Cuha-völgy egyik látványossága. Építése 1895. október 16-án kezdődött, az acélszerkezet szerelt állapotban érkezett a helyszínre 1896. augusztus 3-án. Végleges forgalomba 1896. december 16-án helyezték. Az ellenfalak sziklaalapon nyugszanak, 6,0 nyílású boltozott nyílásokkal készültek. Az alap és felmenő falazat réteges terméskőből készült. A falazathoz szükséges köveket a közelben bányászott triász mészkőből faragták. A hídon háromszor végeztek nagyobb felújítási munkát: először 1938-ban, amikor 5x18 t terhelésre erősítették, másodszor 1968-ban, ekkor a felmenő falak hídnyílásai felett lévő szigetelés felújítását végezték. A harmadik felújítás 1986-ban volt, amikor a sarukat, valamint az acélszerkezetet kicserélték. A hídgerendáknál kísérleti jelleggel új leerősítést alkalmaztak, azt a hossztartó felső övéhez a régi, megszokott, csavarral történő leerősítés helyett a felső övre helyezett központosító lécekkel rögzítették. A szakasz másik acélhídja szintén a Cuha patak felett vezeti át a vasutat. A híd a 460 + 93 hm szelvényben épült, nyílása 8,0 m, támaszköze: 8,6 m. A falazat építésénél a sziklabevágásokból nyert termésköveket használták, a saruk alá faragott szerkezeti köveket (mészkőtömböket) helyeztek el. A falazatok alá 1,0 m vastag síkalapot építettek sziklából és kavicsból. A 460 + 83 szelvényben lévő Cuha-híd, Csiszár Terézia felvétele A hidat 1896. szeptember 2-án építési és anyagszállítási, december 16-án pedig rendes forgalomnak adták át. A III. alagút előtt a 416+96 szelvényben eredetileg volt egy gerinclemezes felsőpályás acélszerkezetű 10,0 m nyílású híd, de azt a falazatok és a szerkezeti kövek elhasználódása miatt 1958-ban átépítették. A régi hídszerkezet alapját részben meghagyták és monolit betonnal egészítették ki. Az új hidat provizórium védelme alatta 1958. június 2. és november 26. között átépítették vasbeton teknőhíddá. Vasúti hidak és alagutak A vonal építésénél gyakran használták a helyi kőbányákból, illetve sziklabevágásokból kifejtett termésköveket átereszek és boltozott hidak építésére. A vonal két legnagyobb és legszebb boltozata Eplény faluban van. Az egyik majdnem a falu közepén van és aluljáróként használják, az 591+51 szelvényben, a másik pedig közel két kilométerrel lejjebb, ugyanazon völgyben, Eplény vasútállomás előtt 80 m-rel található. A vasútállomás előttinek a nyílása: 6,0 m, tiszta félkör. Aluljáró Eplényben, Fonyó Sándor felvétele A vonalszakaszon az 1984-től kezdődő vonalfelújításkor a gyenge és rossz állapotban lévő kisnyílású átereszeket átépítették. Az átépítésnél az 1982-ben jóváhagyott vasbeton kerethidak tervgyűjteményét használták fel. A hidak, átereszek nagy többsége ez alapján készült, 1,00/1,50; 1,50/1,50 és 2,00/2,00 m nyílással. A felújításkor öt olyan műtárgy nem épült át, ami miatt jelenleg is 18,5 tonna súlykorlátozás van érvényben a vonalszakaszon. Az egyik a Cuha-patak már korábban említett hídja a 460+93 hm szelvényben. A többi viszont a Zirc és Veszprém közötti szakaszon van, ezekből kettő teknőhíd, kettő pedig rácsos acélhíd. A két teknőhíd közül az egyik Zirc-Eplény, a másik Eplény-Veszprém állomások között van, nyílásuk 4,00 m. Két acélhíd, az ún. „rátóti völgyhidak" a 656/657, ill. 659/660 hm szelvények között, 20,00 m nyílással, 20,80 m támaszközzel épültek, boltozott nyílásokkal kialakított terméskő ellenfalakon. A hidakat 1896. december 16.-án helyezték forgalomba. A két híd felépítése és szerkezete azonos. Az eredeti hidak 1896-ban épültek, párhuzamos övű, szimmetrikus rácsozású, felsőpályás vashídként, két 3x10 tonna mozdonyterhelésre. 1898-ban az egyik vasszerkezetet kicserélték két 4x10 tonna mozdonyterhelésre méretezett vasszerkezettel, az eredeti vasszerkezetet megerősítették két 4x10 tonna mozdonyterhelésre és azt a 659/660 szelvényű hídba építették be.
