Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

A megye adottságai

A MEGYE ADOTTSÁGAI FÖLDRAJZI ÉS VÍZRAJZI ADOTTSÁGOK A MEGYE ADOTTSÁGAI FÖLDRAJZI ES VÍZRAJZI ADOTTSÁGOK Tolna megye hegy- és vízrajza Tolna megye a Dunántúl jellegzetes me­gyéje. Felszíne dimbes-dombos, nagyobb he­gyei nincsenek. Földje többnyire termékeny szántóföld, dombjait erdők borítják. Keleti ha­tára a Duna. A megye teljes területe (mintegy 3700 km 2 a Duna vízgyűjtőjén helyezkedik el. Fő tájegységei a Mezőföld (Duna-Sárvíz), a Hegyhát (Kapos-Sió), a Kapos-Koppány men­ti dombvidék, a Völgység, a Szekszárdi domb­ság és a Sárköz. A vizeket három nagyobb vízfolyás, a Ka­pós, a Sárvíz és a Sió gyűjti össze. A Kapós Somogy megyéből, a Sió a Bala­tonból, a Sárvíz Fejér megyéből szállítja a Du­nába a fölös vizeket, miközben Tolna megyé­ben erősen megduzzadnak. A patakok között a Koppány és a Völgységi patak érdemel még említést, előbbi a Kapós és azzal együtt a Sió vizét gyarapítja, a Völgységi patak a Sióba öm­lik, nem messze attól a ponttól, ahol vala­mennyi említett vízfolyás egyesül, mielőtt a Dunát elérné. Ez a vízrajzi helyzet azonban csupán a XX. század közepére alakult ki. A me­gyét ma a Duna 101 km, a Sió 98 km, a Kapós 69 km, a Sárvíz 37 km, a Koppány 34 km hossz­ban érinti. A megye emberi letelepedésre kezdettől fog­va igen kedvező feltételeket nyújtott és nyújt. Er­dei a vadászat, vizei a halászat, földjei a mező­gazdaság művelésére természettől fogva alkalmasak. A települések viszonylag egyenlete­sen fejlődtek ki. Évszázadokon keresztül egyik sem emelkedett nagyobb jelentőségűre a többi rovására, még a Duna-partiak sem, holott a fo­lyamóriás közlekedőútként is régóta ismeretes volt. Nem csekély mértékben közrejátszott eb­ben az a körülmény, hogy a Duna környezete Tolna megyében tele volt árterekkel, kiöntések­kel, mocsarakkal, melyek akadályai voltak a fej­lődésnek. Az ókorban a Duna még „mozgó medrű" folyó volt, mely a nagyobb esésű szakaszról a kisebb esésű alföldi szakaszra érve hordalékát lerakta, és ezzel mindenkori medrét feltöltötte. Áradáskor a nagyobb mennyiségű víz a feltöl­tött mederben nem tudván lefolyni, kiáradt, el­Bátaszék környéke a vízrendezés előtt 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom