Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK DUNA-HIDAK 1998. május 27-én kilyukadt a vékony vasbeton pályalemez (Rigler István felvétele) híd megépítése jelentett volna megoldást, ez azonban késett, majd 1998-ban szinte kilátás­talanná vált. Rendkívül nehéz feladat jelent­kezett 1998-ban, amikor Baján már döntés született a Duna-híd közúti konzoljainak oly módon történő erősítésére, hogy az a nehéz­forgalom viselésére is alkalmas legyen, s eközben 1998 májusában kb. 1 m 2-nyi felüle­ten kilyukadt a dunaföldvári Duna-híd pálya­A forgalom fenntartása mellett folyik a munka (Rigler István felvétele) lemeze. [15, 16]. A kérdés az volt, hogy szük­séges-e Dunaföldváron a forgalmat korlátoz­ni, s ez lehetséges-e a bajai Duna-hídnál min­denképpen bevezetendő forgalomkorlátozás mellett. A helyreállítással egy időben elkezdett soron kívüli vizsgálatok azt bizonyították, hogy a pályalemez korróziós állapota különö­sen a vasúti vágánymezőben rossz, a másik sávban, melynek kilyukadása veszélyesebb, pedig rendkívüli szórást mutatott a kivett be­tonminták szilárdsága, ezért további roncso­lásmentes vizsgálatra is szükség volt [17]. Az eddig hazánkban ilyen célra nem alkalmazott Impact Echó módszer azt az eredményt hozta, hogy azonnali, drasztikus intézkedésre nincs szükség, összefüggő kritikus állapotú lemez­rész nincs, ám a pályaszerkezet átépítése fel­tétlenül indokolt [18]. A vizsgálatok alapján a közútkezelő 20 km/ó sebességkorlátozást ve­zetett be 1998 nyarán és megkereste a közúti járművek ellenőrzését végző közlekedési fel­ügyeleteket, mivel a közelben lévő WIM (or­szágos körben mérő) méretezések rendkívüli tengelyterheléseket mutattak (150-160 kN is előfordult). A híd állapotának folyamatos fi­gyelemmel kísérése indokolt, de rendkívül nehéz volt, mivel a híd vizsgálójárdával nem rendelkezett. Az egyébként is esedékes időszakos (fő) vizsgálatot a BME Acélszerkezetek Tan­széke szeptember hó­napban végezte [19]. A híd egészére kiterje­dő vizsgálat során a pillérek függőleges megfúrása is elké­szült, melyek alapján az alépítmények álla­pota minden eddigi­nél jobban ismertté vált. A szakvélemény végkövetkeztetése, ja­vaslata a pályaszerke­zet átépítése volt orto­trop szerkezetűre. A korszerűsítési munka tervezésére a 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom