Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

A hídépítés fejezetei

VASBETON HIDAK A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI 1950-ben nagyobb útkorszerűsítési program indult, legjelentősebb volt az 6. sz. főút korszerűsítése. Az új nyomvonalra épült hidak közül említést érdemel a Gyűrűs-patak kéttámaszú konzolos kétfőtartós lemezhídja (6. sz. út 101,312 km) [3]. A Szekszárdi új Sió-híd a kölesdihez hasonló, ám a konzolok végén befüggesztett tartórészek vannak (nyílásbeosztása 19+38+19 m) [6]. Mindkét híd 1951-ben épült. Érdekes a 6. sz. főúton 1952-ben épült kétfőtartós, ferde kerethíd, a bonyhádi felüljáró, és a bonyhádi Völgy ség-patak-híd, mely szintén konzolos keretszerkezet [3]. Az előregyártott szerkezetek alkalmazása 1953-ban kezdődött Tolna megyében, ekkor épült az 56. sz. főút várdombi szakaszán két előfeszített pallós híd 3 m-es nyílásokkal [3]. A feszített hídszerkezetek nevezetes példája a dombóvári Kapos-híd, mely a Böröczféle utófeszítési rendszerrel épült (17,8 m) 1954-ben. Ez volt hazánkban az ötödik és építésekor a legnagyobb nyílású utófeszített híd [6]. A megye kevés vasút feletti műtárgya közül a 6. sz. út Mözshöz közeli szakaszán 1953ban épült a négyfőtartós kéttámaszú konzolos keretszerkezet (3+11+3 m), melynek szomorú nevezetessége, hogy főleg súlyos korróziós károk miatt 1982-ben elbontották. Az ötvenes években még útjainkon nem volt síkosság elleni sószórás, ezért a vasbeton szerkezetek korrózió elleni védelmére nem fordítottak kellő gondot [3]. A merevvasbetétes alsópályás ívhíd építés közben (Uvaterv felvétele) A bonyhádi Völgység-patak hídja (Hargitai Jenő rajza) A kis hidak korszerűsítésének sikeres tartóeleme volt az FT (T) jelű előregyártott gerenda (10 m nyílásig), Tolna megyében 1960-ban épült Dombóváron az első ilyen felszerkezetű 40 Sió-híd a 6. sz. főúton (Bakó Jenő felvétele)