Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

A hídépítés fejezetei

FAHIDAK A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI „Aztán átkocogtunk a Kapós fahídján, ahol három krajcár volt akkor a hídvám" Illyés Gyula A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI FAHIDAK A római limes Tolna megyét teljes hosszában érintette: Dunaföldvárnál a Felső tó levezető árkán a római úton 50 m hosszú híd lehetett, a kenderáztatónál pedig 200 m hosszú hidat valószínűsített Cziráky Gyula [1] megjegyezve, hogy hídfőmaradványok láthatók voltak az ő idejében, s a nagy hosszúságú fahidak építésére a római utak merev vonalvezetése miatt volt szükség. A Sárvíz felett a mai palánki rácsos acélhíd közelében állt a többnyílású római cölöphíd. A későbbi hadi úton folyamatosan javították, építették a fahidakat, így volt ez a török hódítás után is. Hadászati okokból a török nem épített állandó hidat ezen az úton. Tudjuk, hogy 1596-ban a török újjáépítette a Sárvíz hídját és védelmére erősséget, palánkot épített [2, 3]. Evlia Cselebitől tudjuk, hogy 20 ívű (nyílású) híd állt itt [4]. Ennél konkrétabb adat áll rendelkezésünkre 1726-ból, akkor 105 öl hosszú, kb. 200 m volt a nevezetes híd [5]. A Szekszárd palánki Sárvíz-hídhoz hasonló nevezetességű nagy fahíd állt a török hódoltság alatt Simontornyán is. A várról készült metszeteken is látszik a hosszú híd, melyről a vár visszafoglalásakor feljegyezték, hogy 200 lépés hosszú volt [6]. Szinte hihetetlennek tűnik ez az adat, pedig valóságos, e híd egyes elemeit megtalálták. A nagy hídhosszat a vízrendezés hiánya okozta. Még az I. katonai felmérés térképszelvényei is jól mutatják (1785 körül), hogy a Kapós, Sió, Sárvíz szélesen terül el, s a viszonylag kedvező átkelőhelyeknél fejlődtek a települések. Dombóvárnál még hatalmasabb - 1726ban 612 öl (1160 m) hosszú - híd állt a Kapóson [7]. A nagy ütemben megindult vízrendezéseknek köszönhetően később kisebb hosszúságú cölöpjármos hidat kellett építeni, Simontornyán 1754-ben még 52 öl hosszú volt a három önálló részből álló cölöpjármos híd, 1822ben pedig már csak 20 öl hosszú fahíd épült, valószínűleg 2 öles nyílásokkal [6]. A fahidak számát illetően megbízható adat az I. katonai felmérés térképszelvényeiről olvasható le, eszerint 186 híd szolgálta a közlekedés igényeit [8]. Egyetlen hídról van említés, mely „sövényből" épült, ez 1690-ben Pincehelyen állt és 70 öl hosszú volt [9]. A fahidak között különlegességet jelentenek a hajóhidak, ilyenek is voltak a megyében. 1669-ben Brown - a neves utazó - Kalocsánál ilyen hidat látott [10], s tudjuk más forrásból, hogy a törököt űző sereg 47 hajóból álló hajóhidat épített [11]. A Rákóczi-szabadságharcban Dunaföldváron és környékén is ilyen szerkezettel hidalták át a Dunát [12, 13]. Történelmi tény, hogy rendkívül nagy jelentősége volt a Dunán való átkelés lehetőségének. A17. században állt fahidakról nem maradtak fenn tervek, a városokról, várakról készült metszeteken szereplő ábrázolások hitelessége bizonytalan [14, 15]. A várak védelmét vizesárkok és felvonóhidak szolgálták. Tolna megyében írásos emlékek vannak ezekről [4], régészetileg feltárt az ozorai várba vezető híd Simontornya I. katonai felmérése XII/XXVI (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) 22