Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

A megye adottságai

A MEGYE ADOTTSÁGAI TOLNA MEGYE ÚTJAI ÉS HÍDJAI Az utak hosszát a kimutatás utankénti felsorolásban mutatja be, a távolságokat az egyes községek között adja meg. Az adatok egymásutánjából és a csatlakozások említéséből valószínűsíteni lehet a mai hálózaton szereplő egyes átmenő - tranzit - útvonalakat. Az egyes útvonalaknak az úthálózaton belül betöltött szerepét - pusztán az összeírások vizsgálata és elemzése alapján - csak hozzávetőlegesen lehet megállapítani. Nem lehet figyelmen kívül hagyni más közlekedési eszközök viszonylagos jelentőségét a közlekedés egészén belül. Ez különösen érvényes Tolna megye közlekedésére, ahol régebben a hajózás nemcsak a távolsági (Duna), hanem a helyi közlekedésben is jelentős szerepet töltött be. Szekszárdra hajón hozták a halat és a Kapóson a csatornázással kapcsolatban rakodók épültek [19]. A 19. században a vasút vette át a távolsági közlekedés lebonyolításának főszerepét és részt vállalt a helyi közlekedésben is. A 20. században mind a hajó, mind a vasút jelentősége fokozatosan, de végül is nagymértékben viszszaesett. A helyi közlekedés csaknem kizárólag közútra terelődött, a hajózás megszűnt, a vasút pedig még a távolsági forgalomban is osztozni kénytelen a közúttal. Ha megkíséreljük nyomon követni a kereskedelem és a közlekedés legfőbb irányainak változásait, erre még leginkább a főútvonalak vizsgálata látszik alkalmasnak. Minthogy az 1837. évi kimutatás járásonként sorrendben tartalmazza az utakat, feltételezhetjük, hogy az adatösszeállítást mindenütt a legfontosabb úttal kezdték. A kimutatás a Duna mentén húzódó s már a rómaiak által használt útvonallal kezdődik. Ennek nyomvonala 1837-ben áthaladt Földvártól (ma Dunaföldvár) kiindulva Szentandrás pusztán, érintette a leányvári csárdát, a gyűrűsi csárdát, áthaladt Kömlőd falun, Pakson, érintette a Csányi malmot, a vetlei csárdát, Fadd határában a Hideg csárdát, áthaladt Tolnán, Mözsön, csatlakozása volt Kajmád felé, áthaladt a palánki fahídon, csatlakozása volt Bonyhád felé, áthaladt Szekszárdon, érintette a Postaházat. Dél felé továbbmenve a decsi határban az Ebesi csárda mellett haladt, majd a Nekeresd csárdát elhagyva Várdomb templomához ért, onnan a pilisi (ma Sárpilis) határt elhagyva 60 öl hosszon töltésen haladt, majd a Bátaszéki postaháztól 1028 ölnyire 1340 öl hosszon köves úton vezetett a bátai határig, s a Jurkói csárda érintésével a baranyai határig. Ez az út ma - nagyjából azonos rendeltetéssel, de más nyomvonalon - a 6. és az 56. sz. főúttal azonos. Fontos útvonal volt a Fejér megyéből a Kapós mentén haladó és Baranya megyébe irányuló útvonal, mely érintette Simontornyát, Némedit (ma Tolnanémedi), Pincehelyt, Tamásit, Kocsolát, Dombóvárt, mielőtt a baranyai határt elérte. Ennek az útnak a szerepét ma a 61. sz. főút látja el, melynek nyomvonala kisebb korrekciókkal azonos a régi útéval egészen Dombóvárig. Itt a régi utat már nem a 61. sz., hanem 611. sz. főút nyomvonala követi, miután a 61. sz. út Nagyberki, Baté stb. irányában Kaposvár felé halad tovább. A kimutatás alapján fontos útvonalnak tűnik a K-Ny forgalom céljára Paksról ENy, illetve DNy felé vezető két útvonal. Az első nem érint köztes településeket. Utóbbi a piritói malmot (ma Biritó), a dunaszentgyörgyi, majd a tengelici határt érintve, Hídvég pusztán áthaladva Kölesdnél éri el a Sárvíz és a Sió hídjait. Itt egyesül a Tolna-Kölesd úttal. Ennek a két útnak a jelentősége időközben csökkenhetett, a mai közúthálózatban csak mint összekötő utak szerepelnek, némileg módosított vonalvezetéssel. Régebben a mainál sokkal jelentősebb szerepe lehetett a Simon tornyáról Szekszárd felé, a Sárvíz mentén vezetett útnak, mely Szentlőrinc pusztát (ma Sárszentlőrinc) és Borjád pusztát érintette. Ez az út lehetett a fentebb említett út egyik folytatása, míg a másik folytatás Hőgyész felé, ma a jelentéktelen helyi utak között szerepel. Ma ennek az útiránynak nincs főútja, az igényeket a helyi úthálózat elégíti ki. Kölesd jelentősége régebben a mainál lényegesen nagyobb volt. A Bonyhádról Ny felé irányuló forgalom igényeit szolgálta a Hőgyész felé vezető út, mely érintette Varasdot (ma Bonyhádvarasd), Kisdorog határát, áthaladt Tevel falun, a Stockbrunnenthali kőhídon, a Péli pusztán, majd a Zomba és Kéty felől érkező úttal együtt érte el Hőgyészt. Ezt az útvonalat a mai úthálózatban 19