Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK VASÚTI HIDAK I. sz. vasúti Kapos-híd Az I. sz. Kapos-híd jelenlegi elrendezése A Budapest-Pécs vonal az 1039+72 szelvényében, Tolnanémedinél keresztezi először a Kapóst. A vonal építésekor 1882-ben 30,6 m nyílású alsópályás, X rácsozású hegeszvas híd épült. A 16 oszlopmezős főtartó támaszköze 32 m, magassága 3,0 m volt. A vonalon az 1882-ben épített hidakat (stíriai) grazi cég készítette. Az eredetileg 36 tonnás mozdonyterhelésre méretezett hidakat később megerősítették. Az eredeti hídszerkezetet és az alépítményeket 1944 őszén felrobbantottak. 1945ben az eredeti híd tengelyétől balra provizóriumot építettek. A ma is üzemelő hidat 1952. június 16-án adták át a forgalomnak. A híd alsópályás, párhuzamos övű, szimmetrikus oszlopos rácsozású acélhíd 40 m szabad nyílással. A felső keresztkötés nélküli, nyolc oszlopmezős főtartó támaszköze 41,2 m, magassága 4,8 m. A híd építésekor az alépítményeket is átépítették. Az acélszerkezetet a MÁVAG gyártotta. A hídszerkezet tömege 144 tonna. II. sz. vasúti Kapos-híd A Budapest-Pécs vonal az 1102+23 szelvényében, Pincehelynél keresztezi másodszor a Kapós folyót. 1882-ben az I. Kapos-híd dal azonos 30,6 méter nyílású hegeszvas híd épült. 1944 őszén az alépítményeket és a hidat felrobbantották. Az eredeti hídszerkezet felhasználásával megkerülő vágányon provizóriumot építettek, melyet 1949. július 13-án helyeztek üzembe. Végleges helyén 1950-ben 38,2 m támaszközű, 37 m szabad nyílású folytvas alsópályás rácsos hidat építettek, melyet 1950. december 20-án adtak át. A nyolc oszlopmezős, párhuzamos övű rácsos főtartók magassága 5,04 m. A hidat a MÁVAG gyártotta, tömege 133 tonna. A hidat dr. Ritter Mór tervezte (ÁMTI). 141