Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

Egyedi hídleírások

A Sió ÉS A SÁRVÍZ HÍDJAI A második világháború után hamarosan a felrobbantott híd felett átvezető ideiglenes híd építéséhez kezdtek, melyhez egy ott veszteglő, és cukorrépával megrakott hajót is felhasználtak. 1945. szeptember 18-án fogtak a roncsok el­távolításához, majd azoktól északra mintegy 100 m-re tervezett ideiglenes fahíd építésébe kezd­tek. Ez a híd 6,00+6,00+8,00+6,00+6,0, összesen 32,00 m nyílással készült. Egy év múlva, 1946. október 5-én fejezték be az építést a környékbeli erdőkből és utakról kitermelt 167 m 3 fából. Mivel a híd csak 8,00 m hajózó nyílásra készült, a Sió­csatornán való hajózhatás érdekében 1947. má­justól augusztusig tartó munkával a középső nyílást 11,70 m-re bővítették [4], Az új híd építé­se alatt ez szolgált provizóriumként. Két év múl­va új fejezet kezdődött a híd történetében. EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK A híd újjáépítése Újjáépítés éve: Nyílásai: Pályaszélessége: Szerkezeti hossza: Teherbírása: Megbízó: Tervező: Kivitelező: Forgalomba helyezés 1949. 11,0+36,0+11,0- 58,0 m. 0,75+6,50+0,75 = 8,0 m. 61,0 m. „I" osztály. Tolna megyei Tanács VB. IX. közlekedési osztály, Nagy Sándor főmérnök, műszaki ellenőr. Verő Imre okleveles mérnök. Mélyépítő és Mélyfúró Nemzeti Vállalat, Tarján László. 1949. november 20. Az új híd a felrobbantott hídtól a Sió folyá­sa irányában mintegy 18 m tengelytávolságra épült. Az új kéttámaszú, konzolosan túlnyúló, ellensúlyos háromcsuklós szerkezet. A pillérek szádfalak védelme mellett, sík alapozással készültek. Az alap mérete: 5,00x2,50x11,0 m, melyen a felmenő betonfala­zat 2,40-1,20x8,85-7,65x6,98 m méretű, két vége félkör alakú. A felszerkezet a Paks felőli pillé­ren fix, a Kölesd felőli pilléren mozgó acélsa­rukra támaszkodik, pillérenként 4-4 darabra. A felszerkezet alul íves kiékelésű 3 cellás szekrénytartó. Ellensúlyként a konzolokon 5,5 m A híd dr. Imre Lajos ecsetrajzán hosszú részt sovány betonnal töltöttek ki. A főtartók 25 cm, a kereszttartók 20 cm vastagok és kiékeléssel kapcsolódnak az alsó és felső vas­beton lemezhez. A pályalemezen háromrétegű ragasztott bitumenes lemezszigetelés, 4 cm vé­dőbeton és két rétegben felhordott 5 cm vastag kopóbeton burkolat készült. A hidat kétoldalt függőleges osztású idomacél korlát határolja. A csapadékvizek elvezetését a kocsipálya kétol­dali 2%-os és hosszirányú 0,1%-os lejtése és a betonfolyókák teszik lehetővé. A fennmaradt adatok szerint 20 ezer m 3 földet mozgattak meg, felhasználtak 800 m 3 betont, 600 q vas­anyagot, a munkadíjjal együtt majdnem 2 mil­lió forint költséggel. Próbaterhelés szeptember 6-án volt. A följárók földmunkájának tömege 20 000 m 3 , beépítettek 1800 tonna betonkavi­csot, 2000 q cementet és 600 q vasanyagot. A szeptember 11-én rendezett avatási ün­nepségre a szakembereken kívül számos mi­nisztériumi vendég, a megye főispánja, a szek­szárdi rendőrzenekar, és az építésen dolgozó munkások is meghívást kaptak. Irodalom: [1] Karoliny Márton: Tolnai utak, KPM Szekszárdi Közúti Igazgatóság 1982. [2] XII/XXVIII szelvény, Hadtörténeti Intézet és Múzeum. [3] Glócz József: Kölesd (Száz magyar falu) Millennium 2000. [4] Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára (TmÖL) Államépítészeti Hivatal (ÁÉH) levelezése 10. doboz. Tervrajz: 1879/2007. sz. [5] A híd törzskönyve (1951), Közútkezelő tervtára, Szekszárd. 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom