Hidak Somogy megyében (Kaposvár, 2005)
A megye adottságai
1 A MEGYE ADOTTSÁGAI 5 vízgazdálkodása, a vizek visszatartása vagy eleresztése jellem zően a molnárok kezében volt, akik elsősorban a malom érdekeire voltak tekintettel. Babócsa vízrendezés után (II katonai felmérés) (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK Az első nagyobb ütemű hídépítést éppen ezért a XIX. század vízrendezési munkálatai követelték meg. Egy-egy vízfolyás rendezése lecsapolása megkövetelte a rajta átívelő hídszerkezetek átépítését, vagy éppen megépítését. Egyes feltételezések szerint a rómaiak a Sió kiágazásánál zsilipet építettek, egészen Szekszárdig szabályózták a Siót, és a sárrétek erdőrengetegeit is irtották [2]. Újabb vizsgálatok cáfolják ezt az elképzelést [12]. A leesapolás terve sokakat foglalkoztatott. A XVIII. században készült terv a Balaton teljes megszüntetésére is, szerencsére ez nem valósult meg. Végül a lecsapolásokat 1826-1828ban Beszédes József készítette el. Ekkor közel 8.000 hold földterületet mentesítettek. A legnagyobb gondot a meglévő vízimalmok felszámolása okozta. [1] [3] Siófok környéke 1858-ban (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) Siófokon a mai vízszintszabályzó zsilip faszerkezetű elődjét 1863. október 25-én helyezték üzembe. Ezzel az ország egyik legkorábban megkezdett vízrendezési munkáit fejezték be sikeresen. A Sió-csatorna mai napig meghatározó bővítését 1913-1934 között végezték. A balatoni fürdőkultúra megkövetelte, hogy csapadékos időjárás esetén a Sió megfelelő mennyiségű vizet el tudjon vezetni. A medret gőzkotrókkal és kézi erővel megnövelték 50 m 3 /sec vízemésztésűre, és a részben mai napig szolgáló hidakat is ekkor építették. [2] 9 Babócsa az 1790-es években (Hadtörténeti Intézet és Múzeum)
