Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

Kovács József: A hídállomány ismertetése és annak üzemben tartása

HÍDÁLLOMÁNY A taksonyi híd a Ráckevei Dunaág felett felüljáró, amelynek előfeszített Hoyer tartóit 1953-ban gyártották, a dunaharaszti 510. sz. főúti, hajózási űrszelvénnyel kialakított, V lábú vasbeton kerethíd, a ceglédi utófeszített Gerberrendszerű vasbetonhíd, a tahitótfalui acél szekrénytartós előregyártott, a főtartóval együttdolgozó vasbeton pályatáblás, áthúzással szerelt Kis-Duna híd, a szentlőrinckátai megemelt, ötnyílású öszvér szerkezetű Zagyva-híd, a ráckevei Kis-Duna híd. A hidak közül 12 nemzetközi vasútvonal feletti felüljáró, ezek jelentősége ezért különleges. A hidak állapotát leginkább koruk, a forgalom nagyságától függő igénybevételük, valamint a hidakat ért agresszív hatások - elsősorban a sózás - határozzák meg. A hidak megoszlása kor szerint A hidak megoszlása átlagos napi egységjármű forgalom (ÁNF) szerint ÁNF Főúti híd Mellékúti híd Összesen % > 20000 8 8 2 15000 - 20000 13 13 3 8000- 15000 30 7 37 9 3000 - 8000 67 67 134 33 <3000 8 209 217 53 Összesen 126 283 409 100 A hidak átlagos kora 45 év. Általános tapasztalat, hogy a hidak pályaszerkezetének felújítását 10-15, teljeskörű felújítását 2030 évenként kell végrehajtani, 80-100 éves hídkort feltételezve a hídállomány szintentartása újratermelése - 10 év alatt 4050 híd átépítését igényli. A hídállomány 47 %-án az átlagos napi egységjármű forgalom nagyobb 3000-nél, ami a hidak számottevő igénybevételét jelenti. A forgalommal szinte egyenesen arányos a hidak sózásának mértéke. A hídállomány túlnyomó többsége, mintegy 90 %-a sózott úton van. Itt kell megemlíteni, hogy a szigeteletlen hidak száma 197, 10009 m

2 pályafelülettel, ez az állomány 47, illetve 27 %-a. A kritikus állapotú felszerkezetű, vagy alépítményű hidak száma pedig 54, 4879 m

2 pályafelülettel, ez az állomány 13 %-a. A hidak műszaki felügyelete Minden hidat rendszeres megfigyelés alatt kell tartani. A kezelőnek a műszaki felügyelet keretében a következő ellenőrző vizsgálatokat kell elvégeznie, illetve elvégeztetnie. • hídállapot ellenőrzés (hetenként, vagy szükség szerint, pl. árvízlevonulás után stb.) • negyedévenkénti hídvizsgálat • évenkénti hídvizsgálat • időszakos hídvizsgálat • rendkívüli hídvizsgálat (rendkívüli esemény, pl. ütközés esetében stb.) A vizsgálatok az észlelt hiányokat és rendellenességeket írásban rögzítik, felszámolásukra ütemterv készül, melyek alapján a szükséges munkákat elvégzik. Különös gondot kell fordítani a mederpillérek vizsgálatára. 52