Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Tóth Ernő: Hídszerkezetek és építési technológiák

TECHNOLÓGIÁK KIALAKULÁSA dó, feszített vasbeton palló-zsaluzattal készült. Kisnyüású (2-10 m) hidak építése országosan, nagy ütemben 1955-ben kezdődött, a helyszíni munka csökkentésére ezeknél a hidaknál is előregyártott (fordított T alakú, T, illetve feszített FT gerendákat alkalmaztak) [6]. Viszonylag korai példa a biatorbágyalcsútdobozi út háromnyílású Benta-patak hídja, mely 5,0+7,0+5,0 m nyílásbeosztású, cölöpalapozású. Az ilyen alapozás mellett a kitámasztott hídfőjű, síkalapos híd volt a leggyakoribb. Kísérlet történt az alépítmény előregyártására, így készült 1963-ban Csobánkán a Dera-patak hídja 0,5x0,5x1,0 m nagyságú üreges betontömbökből. Érdekes egyedi kísérlet volt a hídépítés teljes előregyártására a dr. Mistéth Endre által tervezett hídszerkezet, mely 1964-ben épült meg Tápiószentmártonban. Vasútvonalak felett, elsősorban a gőzvontatás okozta korrózió hatásának ellensúlyozására feszített vasbeton szerkezetek épültek, nagyobb nyílásméretné] helyszínen előregyártott, utófeszített gerendákkal. A második világháborút átélt, Vác melletti felüljáró helyett 1962-65-ben új helyen új felüljáró épült. A háromnyílású (9,3+19,0+9,3 m) felszerkezet Gerber-csuklós kialakítású, a két szélső nyílás takaréküreges, utófeszített lemez. (A szélső, előregyártott gerendák korróziós kárai miatt 1994ben, erősítő monolit tartórészeket készítettek és megszüntették a Gerbercsuklós kialakítást.) Más kialakítású feszített gerendaszerkezet az 1967-69-ben épült négynyílású ceglédi felüljáró, melyVasbeton lemezhidak jellegzetes alépítményekkel és hídkorlátokkal 37