Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Tóth Ernő: Hídszerkezetek és építési technológiák

TECHNOLÓGIÁK KIALAKULÁSA derült, hogy ívmagasságuk 1,8 m, pályaszélességük 4,0 m, a szerkezet vastagsága pedig az ív közepén 30 cm volt. Wünsch Róbert cementtechnikus merev-betétes vasbeton hidjai is becses emlékei a megyének. Az 1890-ben Rákosfalván épült 2,0 m-es nyílású híd megszélesítve ma is üzemben van. 1888-94 között összesen 7 Wünsch-rendszerű híd épült a Budapesti ÁÉH működési területén, Wünsch prospektusa azonban sajnos nem adja meg a hidak helyét, csak a rákosfalvi híd fotóját közli [5]. A legjelentősebb Wünsch híd a - ma már funkcióját vesztett - városligeti, 10,7 m nyílású gyalogfelüljáró, mely a földalatti vasút felszíni szakaszán épült 1894-95-ben. A 19. sz. közepén megépült vasútvonalak felett néhány felüljáró épült, így Vácnál Zielinski Szilárd tervei szerint 1908-ban. Az ő munkásságának érdekes dokumentumai a Közlekedési Múzeumban tárolt Zielinski-hagyatékban lévő tervek (1911-12). A másolatban rendelkezésünkre bocsátott tervek a korai Hennebique-rendszer érdekes darabjai. Három típusszerkezet az íves alsó élű lemezkeret, a bordás lemezkeret és a négyfőtartós gerenda. A terveket a Zielinski-iroda neves főmérnöke, Jemnitz Zsigmond szignálta. Vasútvonal felett épült merevbetétes vasbetonszerkezetként Százhalombattán (1913) és Dunakeszin háromnyílású vasbeton felüljáró. 1921-ben a Budapest-Hatvan vasútvonal felett (Bagnál) a négytámaszú (34 m hosszú) fahíd javítása helyett négybordás vasbeton felszerkezetet építettek. A második világháború előtt épült vasbeton hiA földalatti villamosvasút városligeti gyalog felüljáróhídja (1894-95) A rajzok eredeti kéziratból származnak 34