Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Tóth Ernő: Hídszerkezetek és építési technológiák

TECHNOLÓGIÁK KIALAKULÁSA értékesnek mondható boltozatokat óvni, becsülni kell, mert azon kívül, hogy műszaki kultúránk becses emlékei, értékes, sokat kibíró teherhordó szerkezetek. Vas- és acélhidak Magyarországon az első öntöttvas híd 1810-ben készült; ha nem is ebben az időben, valamikor a 19. század hetvenes éveiben épülhetett az aszódi felüljáró. (Egyedi hídleírásokban találhatók részletesebb információk.) Az első állandó Duna-híd a Lánchíd volt (átadva 1849-ben), mely angol mintára, angol mérnökök tervei alapján és irányításával épült. Nem kisebbíti a zseniális Clark-ok alkotását, hogy a merevítőtartó "gyengesége" miatt 1914-15-ben magyar mérnök tervei szerint jelentős átépítési munkákat kellett végezni a hídon. A Margit híd francia alkotás (elkészült 1876ban), lapokra támaszkodó, többszörös rácsozással kialakított felsőpályás ívhíd volt. A híd szélesítési szükségessége mellett az 1935-37 átépítéskor, nem kis bravúrral, forgalom alatt kétcsuklóssá alakították át ezt a hidat. 1884-ben épült a többszörös rácsozású biatorbágyi vasúti völgyhíd (38+38 m nyílású). A többszörös rácsozás itt is, mint a Margit hídnál a korai hídszerkezetek jellemzője. Korán felismerték a magyar mérnökök is a statikailag határozatlan rácsos szerkezetek hátrányát, ezért az 1898-ban megépült biatorbágyi második hídszerkezet már egyszeres rácsozású. (A forgalom növekedését, később a rácsos tartók alsó, harmadik övvel történő erősítésével ellensúlyozták.) 1884-ben Budán elkészült a hajógyári emelhető acélhíd, amely speciális kialakítása miatt érdemel említést. 1896-ban adták át a forgalomnak a világszép Gerber-csuklós, rácsos Ferencz József hidat, amely magyar mérnökök (Feketeházy, Beké, Gállik) tervei szerint, teljesen magyar munkával, folytacélból készült. Az erőjátékot nem követő alakú szerkezetet, díszítéseivel együtt is, ma is szépnek tartjuk, míg az e hídra beérkezett páAz Erzsébet híd építése (1901) állványról (MÁVAG fotótár) 31