Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre: Visszapillantás

VISSZAPILLANTÁS A XIX. század elejének három hídépítési különlegességéről, nevezetesen a kőbányai függővasút viaduktjáról (1824), a városligeti dróthídról (1826) és az óbudai tolóhídról (1856) könyvünk későbbi fejezetében, Budapest címszó alatt emlékezünk meg. Az ipari forradalom által megindított nagymértékű fejlődés a hídépítésben a XIX. század elején jelentkezett és számos olyan híd megépítését tette szükségessé, melynek rendeltetése, teherbírása, mérete és egyéb ismérve sok azonosságot vagy hasonlóságot tartalmazott. A sok azonos vagy hasonló tulajdonság különösen sík vidékeken érvényesült és tűnt ki, ahol több hídnál még a terepadottságok sem jelentettek számbavehető eltérést. Ezek a körülmények hozták felszínre azt a gondolatot, hogy az egyforma rendeltetésű és méretű hidakat azonos tervek (típustervek) szerint építsék meg. Köztudomású, hogy a magyarországi típustervezés nagyobb lépésekkel csak a vasutak építkezései kapcsán indult meg, s növekedett a mai mértékre. Érdeklődésre tarthat viszont számot, hogy típusterveket már a XIX. század elején, a vasútépítések kora előtt használtak. Abban az időben a Helytartótanács műszaki szakszerve az Építési Főigazgatóság volt. Ez az intézmény 1807. júTípusterv nagyobb folyók áthidalására. Készült 1808-ban nius 30-án 504. sorszám alatt kiadta a „legmagasabb helyről" érkezett hídépítési rnintaterveket, melyek alapján a jövőben a hídépítés eszközlendő, amennyiben a helyi körülmények megengedik. A mintaterv alapján 4-5 másolatot kellett készíteni és terjeszteni. Bejegyzés augusztus 4-én: A kívánt másolatok elkészültek. Egyébként az utasítás a jövőben előforduló esetekben zsinórmértékül szolgál [27]. Ugyancsak típusterv az a két tervrajz is, melyeket a Helytartótanács 1808-ban az Építési Főigazgatóságnak véleményezésre megküldött. Ezt a két tervrajzot Gross János nyugalmazott útügyi igazgató készítette „nagyobb folyók áthidalására" [28]. A megjelölt célra készített típusterveket Bécsből azzal a kérdéssel küldték el Budapestre, hogy alkalmasak-e azok a Pest és Buda közötti Duna-híd építésére. A tervek címfelirata is ezt tartalmazza, azonban az iktatókönyv tárgy-megjelöléséből egyértelműen következik, hogy a tervező nem akarta tervével megoldani az akkor még megoldhatatlannak látszó Pest-Buda közötti hídépítési feladatot [29]. Pest megye már csak központi fekvésénél fogva is, több gondot fordított útjainak és hídjainak karbantartására, mint az ország többi megyéje. Gondoskodására jellemző, hogy az 1803. évben a vármegyei közgyűlés „az utak csinálására szolgáló közönséges oktatás" ügyében hozott határozatot. Ez a határozat meghatározza az utak és hidak építésével kapcsolatos szervezési teendőket, előírja a vármegyei tisztviselőknek ezzel kapcsolatos kötelességeit és részletesen körülírja mind a síkvidéki, mind a „hegyes és völgyes fekvésben álló" utak építésére és karbantartására végzendő munkálatokat s azok lebonyolítását [30]. Érdemes a fenti határozatból kiemelni, hogy a munka lebonyolítására egy főinspektorból és az általa kinevezendő komisszáru26