Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)
dr. Gáll Imre és Hargitai Jenő: Egyedi hídleírások
EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK RÁCKEVEI DUNAAGHÍD Ráckeve nyolcezer lakosú város, a Soroksári Dunaág jobb partján, a Csepel-szigeten fekszik. Fejlődése szorosan kötődik a Dunához: hajóállomása, Duna-hídja van, régebben vízimalma és vízisportegyesülete is volt. Területéhez két dunai sziget is tartozik, mégpedig az Angyali sziget és a Kerekzátony sziget. A Dunaág szemközti oldalán, a vízparttól távol települt Kiskunlacházát Ráckevével közút köti össze, ezen áll a 65,10 m nyílású alsópályás acélív, az Áipád híd. A híd története több mint 200 évre nyúlik vissza. A török hódoltság után a ráckevei császári és királyi családi uradalom hídra és révre 1780-ban Mária Teréziától vámjogot nyert. A révnek élénk forgalma lehetett, mert helyébe már 1843-ban hajóhíd létesült, melynek hossza 269 m volt és ebből 58 m hosszú rész 7 hajón állt, míg a többi cölöpökön. A vámjogot a családi uradalom örökbérbe adta Ráckeve községnek, évi 10 forint névleges összeg fizetése ellenében. Ezt az egyezséget az ítélőtábla 1863. április 30-án jóváhagyta [1]. Az 1897-ben épült Árpád híd képe. Levelezőlap Gyökér István gyűjteményéből A Soroksári Dunaágat 1872-ben töltésekkel elzárták és megkezdték azokat a kotrási és építési munkákat, melyek a hajózhatóvá tétel és az árvédelem érdekében szükségesek voltak, de elegendő anyagiak híján - csak a XX. század harmincas éveiben készültek el [2]. A hajóhidat az 1876. évi árvíz összetörte [3]. Nyolc évre rá, 1884-ben cölöphíd épült, mely most már az egész Dunaágat átívelte. Ez a híd egészen 1896ig fennállott, amikor is a község a Dunaág közepére vashidat, a hídfőktől a partokig terjedő részeken pedig, a hídfeljárók részére töltéseket épített [4], A híd pályaszintjének emelésére a Dunaág hajózhatóvá tétele érdekében volt szükség. Az új híd, melyet Árpádról neveztek el, alsópályás, háromcsuklós, rácsos szerkezetű acél ívhíd volt. Alépítményi terveit Zielinski Szilárd, vasszerkezeti terveit a Danubius gyár (főmérnök Weil Leó) készítette, akik a kivitelezésre is vállalkoztak. A helyszíni kivitelező és ellenőrző mérnökök Teufeld Nándor, Gombkötő János és Görög Gyula voltak. A hidat fényes ünnepség keretében, 1897. augusztus 27én adták át a forgalomnak [5]. Az első állandó vashíd korabeli rajza (Budapesti Közúti Igazgatóság könyvéből) 158