Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

Kovács József: Fejlesztés, a közelmúlt, a jelen és a jövő hídépítései

A JÖVŐ HÍDJAI Az autópálya gyűrű közel 10 km hosszú szektora az M3-as autópálya és a 11. sz. főút között keresztezi a Dunát, a Szentendrei sziget déli részét és a Szentendrei Duna-ágat. Az UNITEF Kft. hat változatot kidolgozó tanulmányterve alapján az autópályaszakasz kiemelkedő része lesz a mintegy 1800 m összhosszúságú, következő 3 fő elemből álló híd: • Duna-híd a főág felett, • Szentendrei Duna-ág híd, • A két mederhíd közötti, Szentendrei szigeti ártéri híd, valamint a mederhidak bal, illetve jobb parti feljáróhídjai. A közvéleménykutatással - 114 fő nyilvánított véleményt - párhuzamosan neves szakemberekből és közéleti személyiségekből alakult 31 tagú társadalmi zsűri is állást foglalt a kérdésben. Eszerint a hat változat közül a legnagyobb sikert a 2. számú és a 6. számú változat aratta. Mindkét híd ferdekábeles kialakítású, a 2. számú változat pilonja és pályája acél, míg a 6. számú változat ugyanezen elemei vasbetonszerkezetűek. A legfontosabb javaslatok a következőek voltak: • a nagy Dunán ferdekábeles híd épüljön, jelképezve Budapest északi kapuját • a Szentendrei Dunaág-híd gerendahíd legyen, építészetileg kedvező kialakítással • a hídszerkezet teljes hosszban 2x3 sávval, az autópályának megfelelő végleges keresztmetszettel, egy ütemben épüljön meg • a Szentendrei szigettel már első ütemben meg kell oldani a kerékpáros és gyalogos kapcsolatot és olyan hidat kell építeni, hogy az alkalmas legyen a környezet- és természetvédelem szempontjait, valamint a szigeten érintett települések igényeit is figyelembevevő későbbi közúti lejáró megépítésére. A 2. sz. és a 6. sz. változatok részletes vizsgálata alapján a 7M. számú változatot dolgozzák ki, amely szerint - mindkét megoldás előnyeit továbbfejlesztve - ferdekábeles híd fog teljes keresztmetszetben épülni acél pilonnal és merevítőtartóval. A Szentendrei Dunaág-híd, valamint a feljáróhidak felsőpályás, folytatólagos többtámaszú vasbeton gerendahidak lesznek. Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. távlati terve még következő hidak megvalósítása is. A letkési Ipoly-határhíd 1994. évi megnyitásával, a rövidesen elkészülő új tranzit 2. sz. főút kiépítésével egyre fokozódó lesz az igény Vác térségében Duna-híd létesítésére. A hídépítést indokolja, hogy a Budapesti Árpád híd és az országhatár között nincs állandó átkelési lehetőség. Vác és a Szentendrei sziget között komp közlekedik, amelynek díját a közlekedők borsosán megfizetik, ezért reálisnak tűnik itt még koncessziós alapon való hídépítés is. A Csepel-sziget középső és déli részének sincs megfelelő kapcsolata a Dunántúllal. Ezen a hiányosságon sokat segítene, ha a 405. sz. főútnak a közelmúltban elkészült szakaszát Újhartyántól Nyugat felé folytatnák egészen az Ml autópályáig és áthidalnák a Duna főmedrét is. Kitekintés és előrepillantás A műszaki felügyelet, az üzemeltetési- és fenntartási munkák hitelfedezetét mindenkor teljes mértékben biztosítani kell, hiszen e munkák maradéktalan végzése a hídgazdálkodás legfontosabb és leghatékonyabb eleme. A szerényen 8 milliárd Ft-ra becsült hídvagyon ugyanis nemcsak megérdemli, hogy állagát a forgalombiztonság érdekében óvjuk, de a tovább fejlődni akaró ország esetében ez a piacgazdaság, az élet- és honvédelem stb. működőképességét is jelenti. A hidak megóvása érdekében az úthálózaton - a határátkelőknél és másutt - rendszeressé kell tenni a fix- és a mozgó tengelysúlyellenőrzést. Aluljáró hidaknál, vagy hidak keresztkötéseinél - különösen 4,5-5,0 méter űrszelvénymagasság esetében - a régi és az újonnan létesülő hidaknál egyaránt védőkapuzatokat érdemes létesíteni. Nagy fontosságú, vagy új hidak - folyami, tranzit úti hidak stb. - esetében az eddigi tapasztalatok alapján célszerű az űrszelvény magasságát 6,0 m körül meghatározni. 123