Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

Mellékletek

Mellékletek Kronológia Kronológia 1216 Nógrád várának írásos említése. 1266 Ipolyság boltozott hídján vámszedési jog volt. 1332 Vác, Gyarmat, Losonc, Fülek mezőváros volt. 1461 Konczhida okleveles említése. 1483 Nógrád várában a felvonóhíd mederpillére ekkor épült. 1544 bevették Nógrádot, a Szécsényi szandzsákhoz osztották be. 1554 után Zólyomban, Szécsényben, Losoncon, Gácson tartották a megyei közgyűléseket. 1594 Drégelypalánk fahídját veszélyeztette a török. 1594 Nógrádot és szinte a teljes vármegyét felszabadították. 1600 körül épülhetett Poltár háromnyílású, ma is álló kőboltozatú Ipoly-hídja. 1617 Hufnagel metszetén Ipolyhídvég-Drégelypalánk hídját ábrázolta. 1647 213 lakott hely és 7 végvár volt a vármegyében. 1663 Nógrád vára és a vármegye déli része újból török fennhatóság alá került. 1769 Ipolyság, török korban elpusztult boltozott hídját újjáépítették (1944-ig állt). 1780 az 1. katonai felmérésen 249, zömében fahíd volt ábrázolva, az Ipolyon 11 híd volt ekkor. A katonai felmérés országos leírásában a községek 57 jó, 49 közepes és 40 rossz állapotú hídja szerepelt. 1780 Szügy lett 40 évre a megyei közgyűlések székhelye. 1780 Balassagyarmat Ipoly-hídját térkép jelölte. 1788 A Vámosmikola-lpolypásztó közötti, 16 nyílású Ipoly-híd terve fennmaradt. 1789 Nagyorosziban két hídról és Nepomuki Szent János szoborról maradt feljegyzés. 1791 megépült Rárósnál a kétnyílású boltozott Ipoly-híd. 1793 Pásztó Kövecses patakon álló boltozott hídja térképen szerepelt. 1795 1799 1800 1800 1803 1804 1804 1807 1815 1822 1823 1823 1824 1825 1826 1830 előtt épült Romhány háromnyílású, szobordíszes Lókos-patak-hídja, napjainkban műemléki védettségű, csak gyalogosforgalom halad át rajta. Hugyag hídját levéltári forrás említi. Patakon elkészült a Derék-patak felett a háromnyílású, napjainkban műemléki védettségű kőhíd. után rengeteg közgyűlési jegyzőkönyvi intézkedés történt kőhidak építése ügyében (Tar, Szarvasgede, Ludánystb.). a megyei közgyűlés határozatot hozott utak, hidak építése ügyében, előírta pl., hogy a hidat 2,5 öl-re kell szélesíteni. megállapodás született Heves és Nógrád vármegye között Jobbágyi, Lőrinci, Szurdokpüspöki és Pásztó hídjainak építéséről. jelentés született a jobbágyi Zagyva-híd állapotáról Közgyűlési jegyzőkönyv határozott a kóvári Ipoly-híd építéséről. a pöstényi híd javítását sürgették. Szécsényben kétnyílású boltozat épült a Szentlélek-patak felett, a Szent János hidat 1903-ban rácsos vashíd váltotta fel. Felsőpetényben az ott álló hidak javításával foglalkozott a megye közgyűlése, ma is áll három boltozat a községben. Kisterenyén kétnyílású boltozat épült, ez a híd, kissé átalakított formában ma is áll. Becskén Hoffenmayer Joachim kőműves kőhidat épített, a községben ma álló, 7,6 m nyílású boltozat, ennél idősebb lehet. Pollack Mihály szakvéleményt adott a rárósi kőhíd állapotáról. Szendehelyen, szobordíszes egynyílású boltozat épült, ez a híd ma műemlék. Mocsáry Antal megye leírásában a jobbágyi és pásztói Zagyva-hidat kőhídként említette, ezenkívül a Rárósnál álló boltozott és hat faszerkezetű Ipoly-hidat és egy fém Ipoly-hidat említett nevezetes hídként. Hugyagon az Ipoly-hidat árvíz pusztította el. 148