Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

Egyedi hídleírások

Egyedi híd le írások Ipoly-hidak építettek. A háború után sokáig ideiglenes katonai hídszerkezet állt itt, és a végleges híd csak 1992ben épült meg vasbetonból. A négynyílású híd teljes hossza 120,20 m, a szabad nyílások nagysága egyenként 28,50 méter. (A szerkezeti rendszer azonos a visk-pereszlényi országút hídjával.) Az átvezetett út az első két nyílás fölött 112,5 m sugarú ívben fekszik, a második két nyílás fölött vonalvezetése egyenes. Az útpálya szélessége 5,75 m. A híd egyik oldalán 1,25 m széles gyalogjárda van, a másik oldalon csak 0,50 m széles emelt szegély. Nyílásonként öt, 1,40 m magas, 30 m hosszú, 40 tonnás „Sevcík" hídgerenda hordja az útpálya terheit. A vasútállomás Tésa irányából is megközelíthető volna, de jelenleg az országutat félúton elzárja az azt keresztező államhatár. Visk-pereszlényi országút(19.) A Visk és Pereszlény közötti országút Visk község határában keresztezi a folyót. A korábbi térképek alapján nincs nyoma, hogy itt a 19. században híd állt volna. A trianoni határ által kettévágott utak helyett alakult ki ez az országút, mely az Ipolyság és Ipolyvisk közötti jobb parti közlekedést lehetővé tette. Itt ma egy 1989-ben épült vasbeton hídgerendás közúti hidat találhatunk (a viski vasútállomási hídhoz hasonló). A négynyílású híd teljes hossza 108,70 méter, a szabad nyílások: 26,5 + 26,35 + 26,35 + 26,5 m. Az útpálya szélessége 6,50 m. A híd mindkét oldalán 1,25 m széles gyalogjárda van. Nyílásonként hat, 1,25 m magas „Sevcík" hídgerenda hordja az útpálya terheit. Ipolyság, tsz-híd (24.) A II. világháború előtt állt itt egy kis fahíd, amely a háború pusztításainak esett áldozatul. Az elpusztult híd helyén ismét fahidat építettek, melyen keresztül zajlottá híd túlsó oldalán található termelőszövetkezet forgalma. A kis teherbírású fahíd helyére 1987-88ban háromnyílású, előregyártott vasbeton gerendás hidat építettek (17. és 19. sz. híddal azonos rendszerben). Nyílásonként hét, 1,40 m magas, 30 m hosszú, 40 tonnás „Sevcík" gerendát helyeztek el. A híd nyílásbeosztása: {ferdén mérve) 27,66+28,80+27,66 m, fesztávolságai: 29,50 + 30,00 + 29,50 m, a teljes hídhossz 91,48 m. A pálya szélessége 0,85 + 7,50 + 2,35 m, egyoldali gyalogjárdával. Ipolyság (66. sz. út, ártéri- és mederhíd) (25.) Már a középkorban is Ipolyság érintésével haladt a kereskedelmi út Budáról az északi megyék irányában. A hídról szóló első hiteles forrás egy 1266-ból való adománylevél, melyben a király a sági premontrei kolostornak adományozta a hídvám szedési jogát. Cserébe a rend fenntartotta a hidat. Az oklevélben említett kőhidat a tatárjárás után építették. Ekkor Ság még csak 180 lakost számlált. Ez a soknyílású kőhíd a török hódoltság idején részben tönkrement. A törökök kiűzése után a jezsuiták kapták meg az elnéptelenedett ipolysági kolostort, ezért ők építették újjá barokk stílusban a kőhidat 1769-ben. Ekkor készült a Nepomuki Szent János szobor, amely még ma is megvan. A kőhíd egészen a második világháborúig használatban volt. A nyílások száma fényképek alapján legalább tizenegy volt. 1944-ben a németek a hidat felrobbantották. A romokon fa provizórium épült, melyet a háború után megerősítettek. A híd végső helyreállítására csak 1954-ben került sor. Előregyártott vasbeton gerendás híd készült a meder és az ártér felett is. A mederhíd nyílásbeosztása: 10,40 + 3 x 14,50 + 10,40 m, a teljes hídhossz 69,0 m. Az ártéri híd nyílásbeosztása: 11,5 + 2 x 12,2 + 11,5 m. A kétoldali 2,25 m széles gyalogjárdák 8,00 m széles pályát fognak közre. Az előregyártott hídgerendák „Hájek" típusúak. Ipolyhídvég - Drégelypalánk (27.) A két falu között igen régi időktől állt híd. Ezt őrzi a szlovák oldali falu neve is: Hídvég. Drégelypalánk hídjáról maradt fenn a legrégebbi ismert Ipoly-hídábrázolás. A törökkori metszet 1617-ből ábrázolja a rommá lőtt Drégely várát és Nógrád várát is. Ipolyhídvégi nézőpontból látszik a két falu, és közöttük a fahíd. A 19. század első felében a fahíd helyére kőhidat emeltek, amely egészen a második világháborúig állt. Ezen a hídon vezetett keresztül a 16. sz. Balassagyarmat - Pozsony állami főközlekedési út. A németek rombolása tette tönkre ezt a hidat is, 1944. december 8-án. Nagycsalomja (29.) A balogi duzzasztómű miatt a falu határában is szabályozták a folyót. A kanyarokat átvágták, de a mederhíd helyén az eredeti mederben folyik az Ipoly. így igen kis vízállás esetén látni lehet az egykori híd cölöpjének csonkjait. A csalomjai ártéri hídból (kétnyílású faszerkezet) ma már semmi sem található. A magyar oldalon még megvan a hídra vezető út, melyet ma is használ a vízmű. A bal parti ártéri hidak (három egynyílású)a szabályozás során mentett hullámtérre kerültek, a hídnyílásokat feltöltötték, illet85