Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

Egyedi hídleírások

Egyedi híd leírások A somlyói eltemetett vasbeton ívhíd hetett a kép), hogy a meddővel már ekkor kezdték feltölteni a völgyet, de nem úgy, hogy a hídról ledöntötték a használhatatlan anyagot, pedig ilyen verziót is hallottam. A lényeg sajnos az, hogy a völgy feltöltését tovább folytatták addig, amíg a híd teljesen eltűnt. A régi Salgótarján - képes levelezőlapokon című könyv azt írja, hogy „A bányatárók kiapadásával a híd elvesztette funkcióját és az 1950-es évekig fokozatosan meddővel töltötték fel" [10]. Nem tűnik pontosnak ez az információ sem. A híd utáni nyomozás végül 2007 tavaszán eredményre vezetett: a korábbi kutatási területtől kb. 50 m-re drótkötéldarabokat és furcsa lyukakat találtunk. Egy kb. 6-8 m széles sávban fák nem voltak, s ezen a sávon végigmenve egy részben beomlott alagút bejáratot találtunk. Egyértelművé vált, hogy itt kell lennie az eltemetett hídnak. Csekély lapátoA völgy feltöltése [2], lássál két helyen is megtaláltuk a híd pályaszerkezetét, pontosabban a pályatartókat, a lemezt nem. A feltöltés nem egyenletesen tömör, mély üregek vannak. További feltárással lehet megállapítani, hogy a hídszerkezet milyen állapotban van. A feltárt vasbeton szerkezet kifogástalan állapotúnak látszik. A szemtanúk még néhány évtizede a híd részben nem betemetett részéről nem állították, hogy robbantás, bontás nyomait láttak volna, pedig ez elképzelhető. Mit érdemes még tenni? Ez a szokatlan beszámoló azt a célt szolgálja, hogy felhívja a szakma és a külső érdeklődők figyelmét, hogy itt rejtőzik Salgótarján külterületén egy olyan híd, mely a maga nemében páratlan: az 1937-ben épült veszprémi nagy ívhíd 45 m nyílású, teljes hossza 97 m, a 6. számú főúton épült 98 m nyílású ívhíd teljes hossza 169 m, ám az ívhíddal áthidalt hossza csak kb. 100 m [11]. Veszprémben az ismert nagy ív mellett egy kétnyílású (2 x 26 m) híd van [12]. Hosszában és nyílásai számában egyértelműen csúcs lenne ez a híd, ha nem lenne „élve eltemetve". Mindenképpen érdemes jobban megőrizni az emlékét, pl. alapos tanulmányban ismertetni és részletes rajzokban bemutatni ezt a hidat, makettet készíteni, tovább kutatni története után, s egy nyílását vagy egy önmagában jól érzékelhető részét feltárni. A híd fölött egy ásónyomnyi föld van-, Mákat Tamás felvétele Irodalom: [I] Salgótarjáni képeskönyv (Salgótarján régi képeslapokon) 2002. Dzsida József: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. nógrádi szénbányászatának története 1868-1943-ig, Salgótarján Kőszénbánya Rt. Bánya igazgatósága, Salgótarján, 1944. Salgótarján történelmi kronológiája I. Salgótarján, 1996. Nógrád Megyei Levéltár, XI. 5. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Salgótarjáni Igazgatóságának iratai (1864-1945) Mihailich Győző dr. - Haviár Győző dr.: A vasbetonépítés kezdte és első létesítményei Magyarországon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966. Kossalka János: Afogaras-brassói hév-en épült vasbeton viadukt, Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1910. Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Részvény-Társulat 389. sz. 44. tervének iratai Közlekedési Múzeum, Zielinski hagyaték. Nógrádi Történeti Múzeum, dr. Szvircsek Ferenc gyűjtéséből, engedélyével, dr. Szvircsek Ferenc szóbeli közlése. [10] Régi Salgótarján képes levelezőlapokon, Balassi Bálint Könytár, 1996. [II] Bölcskei Elemér: Legnagyobb hazai ívhidak tervezése, Mélyépítéstudományi Szemle 1954. 3-4. sz. [12] Harkányi János: Hídépítések a Budapest-gráci állami közúton, Technika 1939.1. szám [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] 78