Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

A megye hídállománya

A megye hídállománya Önkormányzati utak hidjai Karancsberény belterületén a Dózsa Gy. úton és a Felszabadulás úton, a Dobroda-patakon találhatók a faragott kő felmenőfalú, öszvér felszerkezetű, 1948-as építésű közúti hidak. Nyílásuk 3,6, III. 5,4 m, kocsipálya szélességük 3,8 m, ill. 0,4 + 6,0 + 0,4 m. Kisterenye Gyulaaknához vezető útján a Kazár-patakon, ill. időszakos vízfolyáson találhatók a bánya által 1950-ben építtetett, faragott kő felmenőfalú, előregyártott tartós felszerkezetű hidak. A Kazár-patak-híd nyílása 6,8 m, szélessége 0,4 + 7,2 + 0,4 m. Az időszakos vízfolyás fölötti híd nyílása 4 m, szélessége 0,4 + 8,2 + 0,4 m. Bátonyterenye belterületén a Dózsa Gy. úton, a Kecskés-patakon lévő, öszvértartós felszerkezetű híd 1955-ben épült. A híd 8,4 m ferde nyílású, szélessége 0,7 + 5,7 + 0,7 m. Bátonyterenye belterületén a Bolyoki úton, a Bátony-patakon 1951-ben épült, vasbetonbordás híd található. A híd nyílása 12,0 m, szélessége 1,25 + 6,9 + 1,25 m. Bátonyterenye külterületén a Szorospataki úton a Bátony-patakon található hidak 1952-ben és 1953-ban épültek. Mindkét híd monolit vasbeton felszerkezetű, 6, ill. 5,5 m nyílású, szélességük 7,3 m. Mátraszőlős belterületén a Forrás úton és a Nyerges úton, a Hévíz patakon találhatók az 1961ben épült, terméskő felmenő falú, monolit vasbeton felszerkezetű, mellvédes hidak. Nyílásuk 3,8, ill. 4,1 m. A beton mellvédek vastagsága 30 cm, a kocsipálya 3,5, ill. 4,2 m széles. 1969-ben, az országban elsőként létrejött a Nógrád Megyei Tanács által alapított Útkarbantartó Költségvetési Üzem, a tanácsi utak, hidak építésének és fenntartási munkáinak kivitelezésére. Ugyanakkor az 1962. évi XXI sz. törvény végrehajtására kiadott 34/1962 (IX. 16.) számú kormányrendeletet módosító 19/1970. (VI. 7.) számú kormányrendelet alapján a tanácsi utak, hidak nyilvántartásának felülvizsgálata elkezdődött. A Nógrád megye területén működő járási hivatalok a saját használatúnak minősülő utakat a rajta lévő hidakkal együtt határozattal átadták a használóknak. Ezek zömében a tsz-eket, állami gazdaságokat jelentették. Mivel a tanácsi hídállomány zömét jelentő fahidak állapota leromlott, teherbírás szempontjából nem voltak megfelelők, átépítésük szükségessé vált. Ugyanakkor a szabványok szerinti hídépítések költsége a tanácsoknak nem állt rendelkezésére. Ezért a minisztérium hozzájárulásával, a Nógrád megyei Tanács VB ÉKV Osztálya, a szakmai irányítása alá tartozó Útkarbantartó Költségvetési Üzemnek (továbbiakban UKKÜ) 26065/1970 számú levelében feladatává tette a „fél-állandó" jellegű, "C" teherbírású, I tartó + fa felszerkezetű hidak építését a kisforgalmú lakóutakon. Ebben a levélben meghatározták a hidak keresztmetszeti elrendezését: 2 x 1,25 m járda + 3,8 m kocsipálya = 6,3 m , az I tartók méterenkénti elhelyezését és a hídnyílásokhoz rendelt méretét, valamint a fa pályaszerkezetet (20 cm körátmérőjű keményfa grendák egymás mellé helyezésével és rajta hosszvagy harántirányú, 6 cm vastagságú járópallóval). A hídfők megoldásáról készült részletterveket átadták az üzemnek, és a fentiekben előírtak szerinti híd vázlatterv készítésére utasították az UKKÜ-t, melyhez csatolni kellett a vízügyi szakvéleményt. A vázlatterveket az ÉKV Osztály egyszerűsített (műszaki felülvizsgálat) eljárással hagyta jóvá. A tanácsi utak, hidak állapotának ellenőrzését a Megyei Tanács VB. ÉKV Osztályának irányítása alá tartozó megyei útfelügyelet látta el. Az útfelügyelet létszáma a megyei útfelügyelőből, a járásonkénti (Salgótarján, Szécsény, Balassagyarmat, Rétság, Pásztó) útfelügyelőkből (5 fő) és egy Ipolytarnóc, FT tartós híd, André László felvétele adminisztrátorból állt. A „járá42