Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei JjJÉÉ^ •• é Vasbeton hidak Vasbeton hidak Nógrád megye hídállományában - nyilvántartás szerint - Szurdokpüspöki Horka-patak-hídja a legidősebb. A 2,4 m nyílású monolit vasbeton lemez a hídépítés nagy korszakában épült, ám lehetséges, hogy további 30 híd, melyek nyilvántartás szerinti építési éve 1930. esetleg még idősebbek is az említettnél, mivel nyilvántartásunkban a II. világháború után az idős, ám nem ismert építési évű hidaknál egyezményesen ezt az évszámot írták [1]. Ezek - biztosan legalább 75 éves hidak - között négy híd nyílása 5,0 m-nél nagyobb, ezek bordás lemezhidak (Héhalom, Palotás, Szécsény és Kánó). Héhalom 75 éves bordás-lemezhídja, Közútkezelő felvétele Természetesen korábban is épültek vasbeton hidak a megyében, csak ezek vagy a mai országhatáron kívülre kerültek, vagy a II. világháborúban elpusztultak. Csak példaként: 1912-ben Zielinski Szilárd tervezőirodája készítette el a Balassagyarmat-Zólyomi törvényhatósági út Kürtös-patak-hídjának tervét (4,5+10,0+4,5 m), ez jellegzetes, négyfőtartós kerethíd [2]. Nem közúton épült, mégsem lehet említés nélkül hagyni a Salgótarjánnál 1911-12-ben felépült hétnyílású, 200 m hosszú Somlyói vasbeton ívhidat, mely a kőszénbánya üzemi hídja volt. A rendkívül igényes híd tervezője Grünwald Gyula és Mitis István, kivitelezője pedig a Nicholson Gépgyár volt. A szakirodalomban ismeretlen hídról és annak eltűnéséről, betemetéséről az egyedi hídleírások között részletesebben szólok, mert érthetetlen, hogy nem figyelt fel senki erre a különleges alkotásra, s évtizedekig tartott elföldelése, mégse figyelt fel erre senki. Különlegesség, hogy Zielinski Szilárd tervezőirodája is adott, merőben más tervet a kivitelezésre, ám nem az valósult meg, s Zielinski 40+2x60+40 m-es, a korábbi ívhidakról (Örményes, Temes-híd, Sinka vasúti völgyhíd) jelentősen eltérő tervéről sem adott hírt a szakirodalom. Somlyói völgyhíd részlete, Nógrádi Történeti Múzeum A II. világháborúban elpusztult Pásztó egyik 20,2 m nyílású Zagyva-hídja, egy négybordás vasbeton kerethíd, melyet a neves tudós, Enyedi Béla tervezett és Deutsch és fiai vállalkozó épített [3]. A cölöpalapozású híd felszerkezete nyílásközépen 1,17, a hídfőnél 1,77 m magas, a bordák vastagsága mindössze 30 cm. Jellegzetes kétnyílású Ipoly-ártéri, 2x5,9 m nyílású vasbeton lemezhíd épült 1930-ban a mai 22. sz. út (akkor 2. sz. főúton) 17,015 km szelvényében. A híd terveit az államépítészeti hivatal készítette, a hidat Szendrő István mérnökvállalkozó építette [4]. Az Ipoly rendezése után nem volt szükség a híd átfolyási szelvényére, ezért 1977-ben Rocia előregyártott vasbeton csövet helyeztek el. 1931-ben Diósjenőn a vasút felett 6,0+8,0+6,0 m-es vasbeton kerethíd épült Rédl főfelügyelő tervei szerint. Más megyében elég gyakori hasonló szerkezet, Nógrád megyében ez az egyetlen, ezért érdemel említést. A híd önkormányzati kezelésben van [5]. A II. világháború előtt épült vasbeton hidak közül 61 ma is viseli a forgalmat. Közülük említést érdemel az 1928-ban épült 9,5 m nyílású Zagyva-híd Nemtinél (24109 j. út 0,267 km) és az 1945-ben épült patvarci Feketevíz-híd (2119 j. út 4,272 km) az is bordás lemezhíd, nyílása ennek a legnagyobb (10,0 m) az 1945 előtt épült hidak közül [1]. 29