Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei Korai hídépítés, fahidak m nyílású, 1962-ben Bujákon egy 5,0 m, 1966-ban a béri bekötő úton egy 11,0 m nyílású fahíd épült át. Néhány fahidat - átépítésük előtt - fényképen mutatunk be [24]. Az önkormányzati hidakról külön fejezetben is szólunk, a fahidak állományáról itt csak annyit, hogy számuk 1978-tól nem csökkent (ekkor 111 fahíd volt), sőt az utóbbi húsz évben nőtt, ez saját haszAcéltartós fahíd Bujákon, Kardosné Pintér Erzsébet gyűjteménye Acéltartós fahíd Szurdokpüspöki, 1960 előtt, Hídlap, Közútkezelő Ipolytarnóci Nemzeti Park fahídja szurdok felett, André László felvétele nálatú utak átvétele miatt következhetett be (1985ben 108 fa, illetve provizórikus híd volt) [25]. Említésre méltó fahíd a megyében a ceredi 1970ben épült, hétnyílású, s a közelmúltban átépített 36 m hosszú fahíd, és több sajáthasználatú fahíd tavaknál, víztározóknál. Irodalom: [I] Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában 1. kötet, Budapest 1890. [2] Féld István: Nógrád, Tájak, Korok Múzeumok, 498. 1994. [3] Balogh Zoltán: Drégelypalánk, Száz magyar falu könyvesház. [4] Hufnaglius metszete, 1617. [5]] Az I. katonai felmérés térképszelvényeiből (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) készített kigyűjtés. [6] Hajós Bence: Ipoly-hidak Ipolytamóctól Ipolyságig, Balassagyarmati Honismereti Híradó 23. évf. 1-2. sz. [7] Nógrád Megyei Levéltár, Nógrád Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai, IV. 1. b. [8] dr. Gáli Imre: kéziratban maradt jegyzetek és fényképfelvételek Nógrád megye hídjainak történetéről levéltári források alapján, 1963., Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény. [9] Á. Varga - Dupák - Hansel - Szomszéd: Héhalom története, Héhalom, 2000. [10] Hidak Heves megyében (szerk.: dr. Tóth Ernő), Eger 1998. [II] Mocsáry Antal: Nemes Nógrád Vármegyének Históriái, Geographiai és Statistikai Esmértetése, Pest 1826. [12] Hajós Bence: Az Ipoly hidjai, Tájak Korok Múzeumok 737, Honismereti kiskönyvtár 257, 2004. [13] A II. katonai felmérés térképszelvényei (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) alapján saját felmérésem. [14] Hajós Bence: Ipoly-hidak l-IV, Közlekedéstudományi Szemle, 2002. 5-7 és 9. szám. [15] Szvircsek Ferenc: Nógrád megye közútjainak története KPM Salgótarjáni Igazgatósága, 1980. [16] Tenczer Károly: Általános átnézete Magyarország fő- és mellék posta s közlekedési utainak, Abszolutizmus Levéltár, D257. Magyar Királyi Építészeti Igazgatóság, 1848. [17] Magyarországvármegyéi és városai (szerk.: Borovszky Samu), Nógrád Vármegye, Budapest, 1911. [18] Atari Zagyva-hídfővizsgálata. [19] Mátraverebély vasútállomási úti Zagyva-híd dokumentációja, Közútkezelő tervtára, Salgótarján. [20] Tóth László: Magyarország útügyi veszteségei a második világháborúban, A kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve, KPM Közúti Igazgatóság Kecskemét, 1981. [21] Rakéta az Ipoly felett. [22] Nógrád Megyei Levéltár, VI. 402. Balassagyarmati Államépítészeti Hivatal iratai (1893-1950), 1-8 doboz. [23] Önkormányzati hidak adatai, Nógrád Megyei Önkormányzat Közútkezelő és Környezetvédelmi Kht., Salgótarján, 2006. [24] Hídlapok a közútkezelő tervtárában, Salgótarján. [25] Közutak főbb adatai, 1985. 18