Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

A megye adottságai

A megye adottságai A közúthálózat kialakulása ben a 21. sz. főúton 8,5 km betonút épült, majd 1957-63-ban új nyomvonalon kiépült, s jó ütemben haladt az utak ún. portalanítása (bitumen és zúzalékszórással), 1968-ban már csak 20% volt a „vizes makadám" utak aránya [1]. A burkolatállapotok változása mellett említésre zat portalanítása, állandó burkolattal való ellátása és szélesítése (1974-től) fontos és nagy feladat volt [1]. Az úthálózat fejlesztésének kérdéseiről a Városi Közlekedés 1978-ban jó áttekintést adott. Ajelentősebb útkorszerűsítésekről, s ezek hídépítési vonatA főúthálózat változása méltó, hogy 1950-ben ismét változott a megye területe, Pásztót és környékét ekkor csatolták a megyéhez, 1965-ben pedig a főúthálózat jelentősen változott, csökkent a főutak száma és hossza, lényegében a maira (1965-ben 205,7 km). 1966-70-ben elkészült a 2. sz. főút 23 km-es szakasza, a Balassagyarmat-Aszód közti út korszerűsítése [1]. 1970-ben lett önálló megyei Közúti Igazgatóság az országos közutak kezelője. A rendkívül sűrű úthálóIrodalom: [1] Szvircsek Ferenc: Nógrád megye közútjainak története, KPM Salgótarjáni Közúti Igazgatóság, 1980. [2] Dr. Molnár Erzsébet: Az úthálózat és a települések fejlődésének összefüggései az Ipoly és Tárna között. Közlekedési Múzeum Évkönyv VIII. 1985-87, KÖZDOK 1988. [3] Györffy György: Az Árpádkori Magyarország történeti földrajza II., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. [4] Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. kötet, Budapest, MTA 1890. [5] Balogh Zoltán: Drégelypalánk, Száz magyar falu könyvesház. [6] Nógrád megye képe a XVIII. század végén, Salgótarján, 1977. [7] Tenczer Károly: Általános átnézete Magyarország fő- és mellék posta s közlekedési utainak, Abszolukozásaira külön fejezetben térünk ki (Salgótarján, Balassagyarmat). Összefoglalóan megállapítható, hogy az úthálózatjelentős mértékben az egyes utak vonalát illetően keveset változott, ám a megye területi változásai 1920,1938 és 1945 után alapvetően befolyásolták egyes utak - főleg a 2. sz. főút - jelentőségét. A mai megye úthálózatának sajátossága, hogy a főutak szinte csak keretezik azt (2, 21, 22 utak), a megye belsejét feltáró utak közt főút nincs. tizmuskori Levéltár D 257, Magyar Királyi Országos Építészeti Igazgatóság, 1848. [8] Széchenyi István: A magyar közlekedési ügy rendezésénekjavaslata, Reprint. [9] Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények, MTA Statisztikai Bizottsága Pesten, 1866. [10] Hanzély János: Magyarország közútjainak története, Útügyi Kutató Intézet 14. kiadványa, Budapest, 1960. [11] Tóth László: Magyarország útügyi veszteségei a második világháborúban, A kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve, KPM Közúti Igazgatóság Kecskemét, 1981. [12] Városi Közlekedés, 1978. 5. szám, Nógrád megyei szám. [13] Nógrád vármegye közúti térképe, M. kir. Államépítészeti Hivatal Balassagyarmat, 1940, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény. 15