Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

Mellékletek

Mellékletek Kronológia 1923 1926 1926 1928 1928 1929 1930 1931 1938 1940 1944 1945 1946 1947 1948 A trianoni békeszerződés után Nógrád vármegyét közigazgatásilag ideiglene­sen (1938-ig) Hont vármegyével egyesí­tették. Salgótarján képviselő testülete a Salgó­patak vasúti hídja és aluljárók építése ügyében döntött Szurdokpüspökiben 2,4 m nyílású, vas­beton lemezhíd épült, ez ma a nyilvántar­tás szerint a legidősebb vasbeton híd. A kisterenye--kál-kápolnai vasútvonalon 23 híd átépítésére készült terv: 12 sínbe­tétes, 4 ikertartós, 3 felsőpályás acélhíd és 4 más szerkezetű híd épült. Somlyóbányán elapadóban volta kőszén kitermelés, valószínűleg ettől kezdve meddővel töltötték fel a vasbeton ívhíd környékét. Pásztón (20 m nyílású) vasbeton Zagyva­híd épült Enyedi Béla tervei szerint, előtt épült Nógrád megye 31 vasbeton hídja, ezek között lehetnek 1910 körül épültek is. Diósjenőn a vasút felett háromnyflású vasbeton kerethidat építettek. Balassagyarmaton (42 m hosszú) négy­nyílású vasbeton gyaloghíd épült, mely Madách Imre nevét viseli. Balassagyarmatnál, a mai szlovák olda­lon vasbeton Ipoly-ártéri híd készült el, ennek a nagy palóc, Mikszáth Kálmán nevét adták. 88 (más források szerint 84) hidat rob­bantottak fel 953 m hosszban, ezek kö­zött 17 boltozat volt, egyes utakon, pl. a 21. sz. főúton minden hidat felrobbantot­tak. előtt épült hidak közül 84 ma is viseli a forgalmat. provizórium tervek maradtak fenn a Nóg­rád Megyei Levéltárban, ideiglenesen 85 híd volt helyreállítva (provizórium). 25 hidat már véglegesen újjáépítettek nyolc öszvérszerkezetű híd épült 4-20 m­es nyílással, legnagyobb Tar Zagyva-hídja (20 m). 1949 1950 1951 1954 1954 1958 1958 1959 1960 1963 1963 1967 1968 1968 1970 24 acéltartóval együttdolgozó vasbe­tonlemezes (öszvér) hidat adtak át a forgalomnak. Elkészült többek között Szécsényben a Szentlélek-patak híd és a Jobbágyi Zagyva-híd újjáépítése. a határt elszigetelték, az Ipoly-hidakat le­zárták, a fahidakat elbontották. Szurdok­püspöki és Pásztó Zagyva-hídjai három­nyílású öszvér szerkezettel újjáépültek; összesen 41 öszvérszerkezetű híd épült; a megye határai jelentős mértékben vál­toztak, Pásztó és környéke ekkor került a megyéhez. új vasútvonal részeként Ipoly-híd épült Nógrádszakálnál. Letkésnél befejeződött a 60 m nyílású, rácsos, közúti Ipoly híd újjáépítése. Salgótarjánban a Forgács-patak hidjai károsodtak. megkezdődött a 21. sz. főút új nyomvo­nalának kiépítése, négy év alatt 18 híd épült. megépült Bérceinél az első fordított T tartós (FT) híd, országosan és a megyé­ben is ez a leggyakrabban alkalmazott felszerkezet, jelenleg 75 ilyen híd van a megyében. a 21. sz. főút új nyomvonala rendkívül ferde (21°) süllyesztett pályás vasbeton (trog) híd épült, Salgótarjánban megkez­dődött a főút korszerűsítése. kétemeletesvasbeton kerethíd (12 nyílású) épült a 21. sz. főúton Zagyva pálfalván. Mátraverebélyen kísérleti (20 m nyílású), szekrény keresztmetszetű, utófeszített vasbeton Zagyva-híd épült. Drávaszabolcsra szállították a pöstényi Ipoly-híd megmaradt nyílását. Salgótarjánban megkezdték a Karancs utcai gyalogos-aluljáró építését. átadták a forgalomnak a Balassagyar­maton épült, háromnyílású (28 + 34 + 28 m), szekrény keresztmetszetű Ipoly­hidat, ez a legnagyobb nyílású közúti híd a megyében. Salgótarjánban hidak árvízkárt szenved­tek. Patvarcra szállították a 22. sz. főút 27,197 szelvényében lévő rácsos híd. 150

Next

/
Oldalképek
Tartalom