Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

Mellékletek

1833 1836 1844 1847 1848 1849 1851 1851 1854 1859 1860 1866 1867 1867 1870 1880 1881 1882 1884 1886 Héhalomban elkészült a 38 m hosszú, három nyílású híd a Bér-patakon, a híd ma műemléki védettségű, a közúti forgalmat már nem viseli. Szécsény környékén, 14 településen 74 híd volt, anyagával is megadott 14 híd közül 10 boltozat volt. a II. katonai felmérésen 19 Ipoly-híd szerepelt, faszerkezetű 13 volt. Kóvár Ipoly-hídjáról kétféle terv is fennmaradt. Tenczer Károly országos felmérésében a rárósi kőhíd 6 x 4 öl + 2 öl nyílásokkal és 110 öl hosszal szerepel, a buda-gácsrosenbergi úton 36 kő- és 43 fahidat jelzett. a Kékkői járásban 31 fahíd közül, 17 jó állapotú volt. Több Ipoly-hidat, így a hugyagit és a pöstényit is a szabadságharcban felégették. a sziráki kerületben kilenc kő és három fahíd volt. Balassagyarmaton faszerkezetű, 129 m hosszú közúti Ipoly-híd épült. 19 Ipoly-híd szerepelt a II. katonai felmérésen. Szobnál rekord méretű (59 m nyílású) vasszerkezetű vasúti hidat építettek. a régi vármegyei határokat visszaállították. a Vác-kassai állami úton 112 híd és 298 áteresz volt. a 2. sz. főúton több boltozat épült, közülük három ma is áll. elkészült a Pest-Salgótarján vasútvonal. építeni kezdték a Börzsönyi erdei vasút vonalait, 1893-ban 200, ma 31 km működőképes. 744 műtárgy (híd és áteresz volt) a megyei törvényhatósági utakon. 276 település volt a megyében. Romhánynál felújították a boltozott Lókos-patak-hidat. a III. katonai felmérésen 22 Ipoly-hidat jelöltek. Ipolyvisknél, az új vasútvonalon 40 m nyílású, X rácsozású vashíd épült, az ártéri hidak faszerkezetűék voltak. 1894 1896 1898 1899 1900 1902 1903 1904 1905 1906 1909 1910 1912 1912 1914 1914 1919 Hugyagnál és Pösténypusztánál rácsos vashíd épült az Ipolyon. Salgótarjánban több hidat rongált meg az árvíz. Salgótarjánban átépült az eredetileg faszerkezetű, 12 m nyílású Badacsony híd Neville-rendszerű vasszerkezettel. Ipolyságnál vasszerkezetű híd épült az Ipolyság-Korpona közti vasútvonalon. Szobnál vágányonként független vasúti hídszerkezet épült. Balassagyarmaton párhuzamos övű (3 x 20 m) rácsos közúti Ipoly-híd épült; 1900 előtt épült boltozott hidak közül 23 ma is áll a megyében. Letkésnél elkészült a 60 m nyílású, rácsos közúti Ipoly-híd és az ártéri kétnyílású vashíd. Szécsényben 20 m nyílású, rácsos híd épült a Szentlélek-patakon. Rárósnál, az állandó javítási igény miatt, szegmens alakú (60 m) rácsos acélhíd épült, ezt is a II. világháborúban elpusztították. Tarnál 20 m nyílású, párhuzamos övű rácsos acélhidat épített a MÁVAG a Zagyván, 1944-ben felrobbantották ezt a hidat. Salgótarjánban a képviselőtestület elrendelte az Őrangyal Gyógyszertár előtt a Pécskő-patakon híd építését. Rappnál és Durendánál rácsos acélszerkezetek épültek az Ipoly felett. 1026 km kiépített útja volt a vármegyének. Zielinski Szilárd tervezőirodája elkészítette a Balassagyarmat-Zólyomi út Kürtös-patak feletti, háromnyílású vasbeton kerethíd tervét. elkészült Somlyóbányán a hétnyílású, 200 m hosszú vasbeton híd Grünwald Gyula és Mitis István tervei szerint a Nicholson Gépgyár vállalkozásába. Salgótarjánban a Tiszti Kaszinó és az Olvasókör épületét összekötő Sóhajok-hídja elkészült. Diósjenőn boltozott híd épült. Az Ipoly-hidak határhidakká váltak.