Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

Mellékletek

Mellékletek A Közlekedési Múzeum Zielinski hagyatéka A Közlekedési Múzeum Zielinski hagyatéka A Salgótarjáni Kőszénbánya R. T. viaduktjának tervezése A bányavállalat - a csomagban fennmaradt, sokszorosított kiírás szerint - 1910. május 25-i kelettel pályázatot írt ki egy, a Somlyó-hegyi Teréz-táró anyagmozgatását kiszolgáló komplex szállítórendszer tervezésére és építésére. A rendszer egy vízszintes pályaszakasz után siklópályából, majd egy vízszintes terepszakaszon berendezett rakodóból (egyúttal rendező pályaudvarból) állt. A siklópályán végigfutó, felső mozgatású kötélre 25 m-enként lehetett a terhelt és az üres csilléket rákapcsolni. A helyszínrajzi értelemben egyenes vonalvezetésű pálya - a rendező után - a következő, változó esésű szakaszokból állt: felszíni pálya; alagút; I. sz. híd (40 m nyílással); felszíni pálya; alagút; II. sz. híd (200 m össznyílással). A kötélpálya a II. sz. műtárgy felső hídfőjénél ér véget, ide tervezték a villamos mozgatású csörlőt. A pályázati kiírás tervrészlete, Közlekedési Múzeum E ponttól - erős helyszínrajzi pályatörés után - következik a III. sz. híd (50 m nyílással), majd vízszintes pályaszakasz következik, íves kitérővel - ezt meddőhányónak tervezték -, végül a főtáró következik. A tervcsomó tartalma - a kiírás mellett - a következő: viszonylag bőséges levelezés július 15. és augusztus 11. között; a 200 m össznyílású viaduktra javasolt terv ceruzarajza pauszon, ugyanehhez a műtárgyhoz pillér vázlata és szerkesztett ceruza-rajza pauszon, kéziratos anyagkivonat és költségszámítás, „Tanulmány" cím alatt szerkesztés ugyanerre a műtárgyra, részben összetűzött lapokon számítások és feljegyzések. Az anyagból kitűnik, hogy a Zielinski-iroda ez esetben kizárólag a nagy híd tervezésével foglalkozott. Sőt: a levélváltás éppen arról tájékoztat bennünket, hogy az utolsó pillanatig még ezt sem tudták vállalni. Arra hivatkozva, hogy éppen költözik az iroda és egyéb munkáik miatt csak bérmunkában készíttethetnék el a szükséges teljes dokumentációt, ki akartak térni az egyébként valóban rendkívül érdekes és szép munka..." elől. Végül, még augusztus 6. előtt, úgy látszik sikerült egyezségre jutniuk, mert Jemnitz főmérnök adatpontosítást kér a bányatársaságtól, majd az augusztus 11-én kelt levelében az Iroda megbízást ad a Kovács Sándor és Károly cégnek arra, hogy - feltehetően a korábban elkészített vázlatterveket felhasználva - készítse el az ajánlati tervet és mellékleteit. A megbízólevélnek része egy előzetes anyagkimutatás és költségvetés is; ennek főösszege 98.980 Korona, a tervezési díj 6.000 Korona. Érdekes és jellemző az Iroda munkastílusára Jemnitznek az a korábbi megjegyzése, hogy „ajánlati terveink készítéséhez is kimerítő és precíz számítási műveleteket és erőterveket készítünk." Ez a magyarázata annak is, hogy a Kovács-irodának már kidolgozott vázlattervet és megalapozott költségbecslést tudtak adni. 110