Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

dr. Tóth Ernő: Vas- és acélhidak

Vas- és acélhidak sűs rendezőkkel, forgatóberendezésben történt a Ganz-MÁVAG műhelyében. A szerelés túlnyomóan szabadon, állvány nélkül történt, összefüggő állvány csak a jobb parti nyílásban (20 m hosszon) készült. A szerelés 1962. március-október hónapokban folyt Derrick-daruval, a helyszíni illesztések kézi hegesztéssel történtek. A hegesztési munka tapasztalatait fontos tanulmány ismerteti [17]. Az új tiszafüredi Tisza-híd is kiemelkedő teljesítmény volt. Ez volt hazánkban az első hegesztett, rácsos, illetve együttdolgozó hídszerkezet, melynek helyszíni illesztéseiben nagyszilárdságú feszített csavarokat (NF) alkalmaztak. A párhuzamos övü, zártszelvényű rudakból álló szerkezet és az NF csavaros kapcsolat nagy gyártási pontosságot követelt. Az övrudak helyszíni hegesztéses illesztése a híd építésének egyik legkényesebb része volt. A 3x70 m-es rácsos szerkezetet hosszirányú behúzással juttatták a helyére [18, 19]. Említést érdemel az 1983-ban elkészült mezőtúri hegesztett, szekrénytartós gyaloghíd is [20]. Az újabban gyakran alkalmazott hullámlemez acél áteresz is épült a 4. sz. főút 113,4 km szelvényében. Előnye ennek a szerkezetnek a gyors beépíthetőség. A vas-, illetve acélhídépítés néhány jellegzetes megyei példáját áttekintve a hazai hídépítés fejlődését jól lehet követni, mind az alkalmazott anyagok, mind a szerkezetek tekintetében. A bőséges szakirodalom lehetőséget ad a kiemelkedő alkotások részletes megismerésére is. Irodalom [1] Pusztalenyö-Kunszentmártoni vonal Körös-hídja, 1934., 1936. törzskönyv, MA V Vezérigazgatóság hídtervtúra. [2] Szajol-Lökösháza vonal 701/2 szelvény, Berettyó-híd törzskönyve, MA V Vezérigazgatóság hídtervtára [3] Unyi Béla: A szolnoki vasúti Tisza-híd, Közlekedésépítés- és Mélyépítéstudományi Szemle KMSz, 1988.6. [4] dr. Nemeskéri-Kiss Géza: A magyar vasúti hídépítés története (1846A tiszafüredi közúti Tisza-híd szerelése (1966) (dr. Domanovszky Sándor felvétele) 1875) Magyar Vasúttörténet 1. kötet A kezdetektől 1875-ig, Bp. 1995. [5] Szíjgyártó József: A tiszafüredi Tisza-híd újjáépítése, Altalános Mérnök 1947.5. [6] Az öcsödi Hármas-Körös-hid törzskönyve, Közútkezelő hídtervtára, Szolnok. [7] Kádár Imre: A kiskörei vasúti-közúti Tisza-híd, Mélyépítéstudományi Szemle MSz, 1959.3. [8] dr. Mihailich Győző: A szolnoki közúti Tisza-híd vasszerkezete, Magyar Mérnök-és Építész Egylet Közlönye MMEEK, 1912. 43. [9] Spanyiel József: A régi kunszentmártoni Hciimas-Körös-híd, Városi Közlekedés 1989.5. [10] Szikszai Mihály: A kunszentmártoni rév és híd története, ZOUNOK 9. Jász-Nagykim-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, Szolnok, 1994. [11] dr. Nemeskéri-Kiss Géza: A magyar vasúti hídépítés története (19151944), Magyar vasúttörténet 5. kötet 1945-től 1944-ig Bp. 1997. [12] Szíjgyártó József: A szolnoki vasúti Tisza-híd újjáépítése, Magyar Technika (Altalános Mérnök) 1947.5. [13] Baksay Zoltán: A szolnoki közúti Tisza-híd újjáépítése, Magyar Technika, 1947.5. [14] dr. Feimer László: A tiszaugi Tisza-híd roncskiemelési munkái, Altalános Mérnök, 1947.5. [15] Trager Herbert-dr. Medvéd Gábor: Az új szolnoki közúti Tisza-híd, MSz., 1963.7. [16] Gállik István: Ortotróp lemezes kísérleti híd, MSz.. 1967. 12. [17] dr. Domanovszky Sándor: Korszeríí acélhidak ortotróp pályalemezének gyártása a Ganz-MAVAG-ban, Ganz-MAVAG Közlemények, 1966. 38. [18] Kékedy Pál-dr. Domanovszky Sándor-Fekete János: ,Az új tiszafüredi híd, MSz., 1967.10. [19] dr. Domanovszky Sándor - Perényi Miklós: A tiszafüredi híd, GanzMÁVAG Közlemények, 1969. 41. [20] 46. sz. főút 20+504 km szelvényű gyaloghíd, hídleírás (Haigitai Jenő, kézirat). 37