Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

Egyedi hídleírások

EGYEDI HIDLEIRASOK Szolnok, közúti Tisza-híd Szolnok kedvező földrajzi helyzeténél fogva mindig jelentős szerepet játszott az ország közlekedésében. A vá­rost a folyók és utak találkozási pontja tette jelentős tele­püléssé, valamint a Tisza két partja közti kapcsolatot biz­tosító átkelőhely. A honfoglalás idején az átkelőhely a Mély-érnél volt. A Miller (Mély-ér) mint a Közép-Tiszavidék jelleg­zetes vízfolyása már régóta ismert, a garamszentbenedeki apátság 1075. évi alapítóleve-lében is említés történik a Meler (Miller) nevű vízről. Az átkelőhely létezése bizonyítja, hogy a Tisza fo­lyó bal partján a korai Árpád-korban más vízrajzi viszo­nyok uralkodtak. Holtágak szövevényes rendszere tette le­hetetlenné jól járható útvonal kialakítását. így a szolnoki rév még több emberöltőn keresztül a Miller torkolatnál ve­zetett át. II. András 1211-ben kiadott és 1214-ben megerősí­tett oklevele szerint III. Béla király Boleszláv váci püspök­nek engedte át a szolnoki rév jövedelmének egy részét. Az 1552-es hadjárat idején a török elfoglalta a Nyáry Lőrinc által védett várat. Szolnok végvárként és átkelőhelyként egyre fonto­sabb szerepet kapott a berendezkedő török birodalomban. 1562-ben itt épült fel az ország első cölöp-jármos Ti­sza-hídja [1]. A fahíd felépítése stratégiai és gazdasági szempont­ból is fontos volt. A híd építésére utal Verancsics Antal egri püspöknek 1562. március 26-án Miksa királynak írt leve-le: "...a bu­dai pasa átkelt a Tiszán s a táborát annak partján Szolnok és Szanda közt elhelyezvén... visszatért Szolnok várához, ahová a hídépítéshez szállítottak fát csapatainak fedezete alatt. " 1562. május 29-én pedig már a következőket jelen­ti Miksa királynak: "...Hnisztán budai pasa Szolnoknál van s már elkezdé a híd építését a vár alatt, a Zagyva vi­zénél, amint mondják, erős mérvű s olyan széles, hogy rajta két kocsi elfér egymás mellett. A híd egynegyed része már tökéletesen készen van..." [2] F. di Prati Tisza-híd magasítást terve 1730-ból (Közlekedési Múzeum) 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom