Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

Egyedi hídleírások

EGYEDI HIDLEIRASOK Szolnok, közúti Tisza-híd Szolnok kedvező földrajzi helyzeténél fogva mindig jelentős szerepet játszott az ország közlekedésében. A várost a folyók és utak találkozási pontja tette jelentős településsé, valamint a Tisza két partja közti kapcsolatot biztosító átkelőhely. A honfoglalás idején az átkelőhely a Mély-érnél volt. A Miller (Mély-ér) mint a Közép-Tiszavidék jellegzetes vízfolyása már régóta ismert, a garamszentbenedeki apátság 1075. évi alapítóleve-lében is említés történik a Meler (Miller) nevű vízről. Az átkelőhely létezése bizonyítja, hogy a Tisza folyó bal partján a korai Árpád-korban más vízrajzi viszonyok uralkodtak. Holtágak szövevényes rendszere tette lehetetlenné jól járható útvonal kialakítását. így a szolnoki rév még több emberöltőn keresztül a Miller torkolatnál vezetett át. II. András 1211-ben kiadott és 1214-ben megerősített oklevele szerint III. Béla király Boleszláv váci püspöknek engedte át a szolnoki rév jövedelmének egy részét. Az 1552-es hadjárat idején a török elfoglalta a Nyáry Lőrinc által védett várat. Szolnok végvárként és átkelőhelyként egyre fontosabb szerepet kapott a berendezkedő török birodalomban. 1562-ben itt épült fel az ország első cölöp-jármos Tisza-hídja [1]. A fahíd felépítése stratégiai és gazdasági szempontból is fontos volt. A híd építésére utal Verancsics Antal egri püspöknek 1562. március 26-án Miksa királynak írt leve-le: "...a budai pasa átkelt a Tiszán s a táborát annak partján Szolnok és Szanda közt elhelyezvén... visszatért Szolnok várához, ahová a hídépítéshez szállítottak fát csapatainak fedezete alatt. " 1562. május 29-én pedig már a következőket jelenti Miksa királynak: "...Hnisztán budai pasa Szolnoknál van s már elkezdé a híd építését a vár alatt, a Zagyva vizénél, amint mondják, erős mérvű s olyan széles, hogy rajta két kocsi elfér egymás mellett. A híd egynegyed része már tökéletesen készen van..." [2] F. di Prati Tisza-híd magasítást terve 1730-ból (Közlekedési Múzeum) 72