Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közútjainak története a 20. századig

Jász-Nag]'kun-Szolnok vármegye közútjainak története a 20. századig [ Sóút térkép (1775) (Papp-Váiy-Hernkó Régi Magyar térképe) Megemlítünk még két fontos kereskedelmi útvonalat. Az egyik a Tiszavarsány-Bánréve-Gyula-Simánd-Lippa útvonal. A másik Szolnokról Mezőtúron, Szeghalmon, Csökmőn át Nagyváradra vezetett. Mindkét útvonal az ország belsejéből az erdélyi hegyeken át vezető átjárók felé tartott [3]. A török időkben a rendszeres sószállítások szüneteltek. Az utak használatban voltak, de a hadmüveletek következtében más szállítmányok közlekedtek rajtuk hadászati és kereskedelmi célok szolgálatában. A törökök egyik legjelentősebb építkezése a szolnoki Tisza-híd megépítése, amely egyben az ország első állandó Tisza-hídja is volt. Meg kell említenünk még az ú. n. "Császár útját", amely a megye nyugati részén vezetett át, Tiszavárkony-Szolnok-Jászapáti-Jászdózsa érintésével. Az út említése még az 1800-as évek végén is megtalálható az útépítéssel összefüggő dokumentumokban. A Jászkun Kerület jeles földmérője, Bedekovich Lőrinc 1801-ben készült felmérésében a Jászság és a Nagykunság területén 16 kő- és 41 fahidat említ [4]. 1830-ban egy országos kiadványt terveztek, amely az ország valamennyi megyéjének közlekedési és kereskedelmi viszonyait ismertette volna. A vármegyék többsége azonban a felmérést nem végezte el, így az elképzelés nem valósult meg. A Helytartótanács az utak felméréséhez kilenc pontos kérdőíveket bocsátott ki. Ezeket a tabellákat a Jászkun Kerületben kitöltötték. A Jászság, a Nagy- és a Kiskunság leírását tartalmazó tabellák az utakat és a vízrajzi viszonyokat ismertetik. A Jászság úthálózatáról szóló jelentést ifj. Bedekovich Lőrinc földmérő készítette. A Jászságban hat fontosabb utat említ: 1. posta út Gyöngyös-Arokszállás-Berény-Szolnok között, 2. só út Hatvan-Berény-Szolnok között, 3. katona út Szolnok-Árokszállás-Hatvan-Kál-Miskolc között, 4. katona út Pest-Fényszaru-Árokszállás közt, 5. ország út Pest-Berény-Heves-Tokaj között, 6. ország út Szolnok-Alsószentgyörgy-Apáti-Miskolc közt [5]. A Nagykunságban 1830-ban készült leírás Újfalussy Sándor munkája. Itt a következő fontosabb utakat találjuk. 1. posta út Pest-Szolnok-Karcag közt, 2. katona út Pest-Szolnok-Kisújszállás közt, 3. kereskedő út két részből áll: az első Pest-Szolnok-Kunmadaras-Debrecen és a másik Pest-Cibakháza-Kunszent10