Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

Egyedi hídleírások

Egyedi hídleírások Öcsödi Hármas-Körös híd a 4627. jelű út 2+078 km szelvényében Építés éve: 1895-1896. Nyílások: 46,17 + 46,17 + 46,17 + 70,00 m. Pályaszélesség: 0,60 + 4,80 + 0,60 = 6,00 m. Szerkezeti hossz.: 216,14 HL Acélszerkezet súlya: 357,8 t. Teherbírás: 121. Megbízó: M. kir. Békés Vármegye Alispáni Hivatal, Czappán József kir. mérnök, müsz. ellenőr. Tervező: Zielinski Szilárd oki. mérnök, vállalkozó. Kivitelező: Schlick-féle vasöntöde- és gépgyár Rt. Bp. Próbaterhelés: 1896. február 13. Forgalombahelyezés: 1896. február 14. 1862-ben állandó hidat akart építtetni a község, de nem kapott rá engedélyt, mert a hídvámszedés földesúri jog volt. 1876-ban a lakosság költségvállalásával elkészült egy fahíd, melyet Serkedi Sándor építőmester épített. [1] Az állandó híd - meglepően korán - 1896-ban már elkészült. A híd négynyílású, alsópályás, többtámaszú, parabolikus felsőövü, szegecselt acélszerkezet. A híd építésére az államkincstár átalány összegű kiviteli szerződést kötött Zielinski Szilárd mérnökvállalkozóval. A hídfők alapozása síkalap. A pillérek szádfalak védelme mellett fa cölöpalapozással készültek. Az alaptestet és a felmenő falat az árvízszint felett 1,00 m-ig betonból készítették és ahhoz román cementet használtak fel. A felmenő falazat további része gyulai égetett téglából készült, melynek éleit fagyálló apatelki kővel burkolták. A hídfők mögött 3,20 m hosszú, párhuzamos függőszárnyfal csatlakozik, mely fölött a gyalogjárón vasbeton mellvédfal készült. A felszerkezet felül parabolikus rácsozású, szegecselt acélszerkezet. A főtartó magassága a 46,17 m nyílású szerkezeteknél a végeken 2,20 m, nyílásközépen 6,50 m, a 70,00 m nyílású szerkezetnél a végeken 2,30 m, nyílás-középen 10,00 m. A két főtartó közötti távolság 8,00 in. A 70,00 m nyílású szerkezet főtartóinak felső övét hat mezőre kiterjedő szélrács merevíti. A ferde rácsrudak, a függőleges rudak, valamint a felső és alsó öv kapcsolatai szegecseltek. A kocsipályán 15 cm vastag, a gyalogjárdán 5 cm vastag tölgyfa palló borítást alkalmaztak. 1919-ben a visszavonuló seregek a pályaburkolatot felgyújtották, annak egy része leégett, a III. nyílás vasszerkezete a hőségben kissé kigörbült. Még ebben az évben a pallózatot kiegészítették, illetve a szerkezetet kijavították. Az 1932. november 23-án megtartott felülvizsgálat során a híd tervezett átépítéséig a forgalmat 10 t-ra korlátozták. Az 1934-1935. években a híd vas-szerkezetét megerősítették, a kocsipálya fa burkolatát vasbeton pályalemezre építették át. 1944-ben a meder feletti 70,00 m-es nyílás vasszerkezetét felrobbantották. A szerkezet a mederbe zuhant. Ezután a forgalmat kompon bonyolították le. 1949ben a Közúti Hídfenntartó Vállalat a mederből a hídronA pillér köpenyezése (1935) 103