Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

Egyedi hídleírások

Egyedi hídleírások Korabeli képeslapon a Körös-híd hídfőjének környéke (Nagy Géza gyüjlemén iz állandó híd építését örökítették meg (Nagy Géza gyűjteménye) A 75 éves Körös-híd, előtérben az ártéri nyílások 1876-ban Molnár József ácsmester készít terveket egy új hídra. Ez 10 cölöpjármon nyugvó, 60 öl (113,4 m) hosszú, 4 öl (7,5 m) széles gerendahíd [8]. A hídépítés munkálatai 1882. május 19-én kezdődtek és november 28-án adták át az elkészült hidat a forgalomnak [9]. A fahidat 1919-ben a román csapatok felgyújtották. A megszálló csapatok kivonulása után a község fahidat építtetett, amelyet jégzajlás sodort el. Ezután egy úszó, ú.n. "cérnahidat" építettek, amely közvetlenül a vízre feküdt. Ezt 1922-ben szintén a jégzajlás vitte el. A ma is álló híd terveit Dr. Havi ár Győző és munkatársai készítették 1923ban. A Körös-híd mederszerkezete háromnyílású: 26 m+34 m+25 m alsópályás rácsos acélhíd. Az acélszerkezethez a város felöli oldalon egynyílású 15 m-es, kéttámaszú, négyfőtartós vasbeton gerendahíd, míg a jobb parton 6 nyílású, 15 m+20 m+15 m+15 m+ 20 m+15 m nyílású négyfőtartós vasbeton ártéri gerendahíd csatlakozik. A híd teljes hossza 211 m. A felszerkezet 4,8 m széles kocsipályája mindkét oldalán 0,6 m széles gyalogjárdával folytatódik. Az eredeti terveken zórésvasas pályaszerkezet szerepel. A felszerkezet a felrobbantott gyergyófalvi Maros-híd vasszerkezetének felhasználásával készült. Az építési munkák 1923. szeptember 18-án a jobb parti mederpillér alapozásával kezdődtek meg. A pillérek és a vasbetonszerkezetek szerelési munkáit 1925. április 15-én fejezték be. Május 19-én kezdték el a mederhíd vasszerkezetének összeszerelését. Először a bal parti rész és az Istvánháza 101