Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Bevezető

Bevezető Öröm számomra, hogy a Heves megyei hidak történetének megírásában és szerkesztésében közreműködhettem, egyrészt azért, mert ez immár a hatodik megyei hídtörténet, amely az évenként — immár 39. alkalommal — megrendezett Hídmérnöki Konferenciára jelenik meg, másrészt azért, mert ezzel Apáthy Árpád emlékének tiszteleghetek, aki ebben a megyében kezdte pályafutását, s aki olyan szeretettel beszélt mindig erről a vidékről. Ez a könyv is minden érdeklődő számára áttekintést adó, gazdagon illusztrált „képeskönyv", ám egyben forrásmű is kíván lenni, megadva minden hivatkozást, mely a további kutatáshoz szükséges. Az anyaggyűjtésben nehézséget okozott, hogy a megye úttörténetének feldolgozása elég kevés hidakra vonatkozó adatot tartalmaz, ezt azonban ellensúlyozta a Heves Megyei Levéltár főlevéltárosának, dr. B. Huszár Évának a megye térképeire és az úthálózatra vonatkozó kutatása és a szokatlanul bőségesen rendelkezésre álló levéltári anyagok. Fontos, egyedülálló forrásanyag a II. József korában készült I. és a mintegy 100 évvel későbbi III. katonai felmérés, melyeknek hídtörténeti értékelését is B. Huszár Éva végezte. Dr. Gáli Imre vasdiplomás mérnök úttörő munkát végzett a régi magyar hidak történetének kutatásában, s ezen belül is, a Heves megyében (az 1790—1860. évekből) megőrzött mérnöki iratok, tervek, hídnyilvántartások feldolgozásával, publikálásával. Több saját fényképfelvétele is gazdagítja a jelen kiadványt. Hargitai Jenő negyedszázados hídtörténeti feldolgozásai, rajzai most is kiindulási alapot nyújtottak, és az egyedi hídleírásokat illusztrálják. A könyvben szereplő térképek, fotók, képeslapok rendelkezésre bocsátásáért igen sok intézménynek, gyűjtőnek kell köszönetet mondani: dr. Zielinski Szilárd szép hídterveit a Közlekedési Múzeum, az I. katonai felmérés színes térképszelvényeit a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a levéltári anyagokat a Heves Megyei Levéltár, térképeket a Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény, értékes archív és mai fotókat a Ganz Acélszerkezet és dr. Domanovszky Sándor, képeslapokat dr. Csiffáry Gergely, Gyökér István, Váraljai István, az Egri Dobó István Vármúzeum és Gyöngyös város önkormányzata, a Tiszafüred—Poroszló közötti Tisza-híd történetének részleteit, a híd tervét dr. Vadász István, Kiss Pál Múzeum Tiszafüred, vasúti hidakra vonatkozó adatokat a MÁV Vezérigazgatóság Hídtervtára és sokan mások bocsátották rendelkezésre. Meggyőződésem, hogy a szétszórtan lévő hídépítési dokumentumok összegyűjtése és publikálása gazdagítja műszaki kultúránk irodalmát, s ezen keresztül mindazokat akik ilyen anyagokat gyűjtenek. E könyv megírásában fontos részt vállalt Kálmán István ny. főmérnök, aki a megye úttörténetének kutatása után, most a hídtörténeti forrásokat is átnézte és feldolgozta. Dr. B. Huszár Éva főlevéltáros sokirányú munkája nagy segítségeit jelentett, nemcsak saját kutatási anyagait bocsátotta rendelkezésre, hanem további források felkutatásában is közreműködött. Szabó László muzeológus a Zielinskihagyaték néhány Heves megyei hídja történetének feltárásával gazdagította összeállításunkat. Kerényi Enikő hídmérnök az M3 autópálya korábbi és mostani hídépítéseinek történetét írta meg. 7