Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Vasbeton hidak

Vasbeton hidak Az előregyártott gerendák egy új típusával, a lágyvasbetétes KCs-tartóval készült 1990ben Sirok belterületén a Tarna-patak korszerűsítése. Táblázatban adunk áttekintést a vasbeton hídépítési technológia országos és megyebeli alkalmazásáról 1950-től napjainkig. A példák között autópályahidak nincsenek. Technológia Jellemző nyílás Országos bevezetés Megyei bevezetés Technológia Jellemző nyílás Országos bevezetés éve a híd helye előfeszített palló 3— 7m 1950 1952 Besenyőtelek—Poroszló között előfeszített Hoyer-tartó 7-17 m 1950 1952 Besenyőtelek—Poroszló között helyszíni utófeszítés 10—15 m 1951 — — T és FT gerenda 2—10 m 1957 1961 25. sz. út Szúcs takaréküreges lemez 10—20 m 1958 1967 3. sz. út, kápolnai Tarna-híd feszített szekrény 10-20 m 1960 1967 tarnaörsi Tarna-híd helyszíni utófeszítés 12-34 m 1962 1969 Hatvani felüljáró (30. sz. út) EHG tartók 10-22 m 1971 1971 Gyöngyöspata, Rédei-patak EHGE tartók 10-23 m 1973 1976 Eger, Eger-patak híd EHGT tartók 14-30 m 1975 1979 Eger, Kisvölgy híd szabadon szerelt 70-84 m 1975 — — szabadon betonozott 73—12 m 1979 — — KCs tartó 2-12 m 1981 1984 Egercsehi, Villó-patak híd UH tartó 4-12 m 1984 — — UB tartó 8—25 m 1985 — — szakaszosan előretolt 30—50 m 1990 A rendkívül vázlatos ismertetés azt mutatja, hogy a vasbeton hídépítés kezdetén a megyében neves tervezők (pl. Zielinski Sz.) munkája nyomán több híd épült, majd 1926—1930 között igen nagy ütemben, kiemelkedő méretű és igen jó minőségű hidak (poroszlói Eger-patak) épültek. A megmaradt, ma már 60 éves vagy ennél idősebb vasbeton hidak megóvandók. A II. világháború utáni helyreállítás során először hagyományos, majd több különleges (Gerber-csuklós, konzolos, keret) híd épült. Kísérleti jellegű híd csak egy épült, de a hazai fejlesztést mindig hamarosan követte a Heves megyei alkalmazás. Az 1960 körül gyors ütemben elterjedt előregyártás (T, FT tartók) kedvező hatású volt itt is a hídkorszerűsítésben, s a 10 m-nél nagyobb nyílás áthidalására alkalmas EHGE (10-22 m), EHGT (14—30 m) gerendákkal sok nagy műtárgy épült. Az előregyártás mellett remélhetően a monolit hídépítési technológia is elterjed a megyében. IRODALOM [1] Hargitai Jenő hídleírásai (kézirat). [2] És mégis élünk, Magyarország 1920—30, Budapesti Hírlap, 1931. [3] Dr. Mihailich Győző: A XIX. és XX. századbeli magyar hídépítés története, Akadémiai Kiadó Budapest 1960. [4] KKM híd mintatervek, kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény. [5] Kimutatás a közúti hidak 1945—1949. május l-ig teljesített roncskiemelési munkáinak eredményéről (kézirat). [6] Apáthy Árpád: A kishídkorszerűsítés időszerű kérdései. MTI. [7] Szamosvölgyi Tibor: Tisza-ártéri hidak építése a 33. sz. főúton, MSz. 1978. 9. [8] Dr. Kiss Miklós: A Tiszafüred—Poroszló közötti közúti hidak robbantásos bontása, MSz. 1983. 3. [9] Bognár Vid—Nieberl Ferenc: A 25. sz. főút egri átkelési szakasza és Ráckapu téri híd, UVATERV, Műszaki Közlemények 1980. 2. [10] Jelentés a 33. sz. úton lévő, elbontásra kerülő füzesabonyi vasúti felüljáró betonkorróziós vizsgálatáról, Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola, 1988. 72