Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Boltozott hidak

Boltozott hidak A tarnamérai Tarna-hídfelújítás után A kápolnai Tarna-híd terve (1817) (Heves Megyei Levéltár. Heves és Külső-Szolnok vármegye mérnökének iratai. IV— 8/1., 61.) Néhány értékelő megállapítás a me­gye kőboltozatairól: Korán és viszony­lag nagy számban épültek a XVIII. század végétől bol­tozott hidak. Ez csak részben kö­szönhető a helyi kő­anyagnak (1950­ben 24 kőbányát je­löl egy szaktérkép), a megyei mérnök és az utakért, hidakért felelős személyek érdeme, hogy fahi­dak helyett, lehető­leg kőhidakat épí­tettek. Markmüller Károly és fia: József működése a levéltá­ri anyagok adatai alapján körültekin­tő, példamutató volt. Hála a megőrzött levéltári anyagok­nak, több híd tervei, még több költségve­tés és irat maradt fenn, melyekből megismerhető mér­nök elődeink és a ki­vitelező mesterek munkája. A legtöbb hidat (1786-1839 között) Rábl Ká­roly és fia tervezte és építette, több híd 1847—74 között épülhetett a háromnyílásií abasári (2—2,5—2 Öl) boltozat, melynek épí­téstörténete feltáratlan. A híd keskenysége mi­att mellvédje helyett vasbeton korlátot tettek a hídra, a forgalmi igényeknek így sem felelt meg, ezért átépítették [5, 6]. Az előzőekben említett néhány boltozat főbb adatait és építéstörténetét a jobb áttekinthető­ség érdekében táblázatosan is bemutatjuk. építése fűződik Fischer Mihály gyöngyösi, Hönsch Márton egri, Zwenger József egri kő­művesmester nevéhez, s feltétlenül említeni kell G. B. Carlone (1682-1717) nevét, aki Eger­ben a Minoriták hídját tervezte. A tervek módosítására néhány példát talá­lunk Tarnaörsnél 7 helyett ötnyílású, a Mező­tárkányban pedig Francz József tervében szere­peknél kisebb nyílású hidat javasolt Rábl Károly 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom