Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Boltozott hidak

Boltozott hidak polnai Tarna-híd. 1814-ben Markmüller Károly megyei mérnök árvízi tapasztalatok alapján, az általa korábbanjavasolt „hat hat öl szélességű Árkusok" (nyílások) helyett háromnyílásű híd építését javasolta. Nyüásméretei alapján ez volt a legnagyobb kőboltozat a megyében. Előterjesztéshez költségvetési ajánlatot csatolt, melyet Rábl Károly készített. Különös, hogy a kivitelezést végül is Zwenger József egri kőművesmester végezte. A híd terve Markmüller József (Károly fia és utóda a megyei mérnöki állásban) utólagos felmérése alapján maradt ránk [13]. Ez az a híd, mely fontos szerepet játszott az 1848—49. évi szabadságharcban. A hídról több korabeli rajz és képeslap is fennmaradt. A detki híd költségvetésének első lapja (Heves Megyei Levéltár. Heves és Külső-Szolnok vármegye mérnökének iratai. IV—8/1., 10.) tarnamérai műemlék, állapota az utóbbi években nagyon megromlott, műemléki védettsége miatt a boltozat felső felületén erősítő vasbeton boltozat készült, a híd forgalmi szempontból szükséges szélesítése elmaradt [12]. 1817-ben épült a megye legnevezetesebb, sajnos ma már nem létező boltozott hídja: a káS aj nos ezt a hidat is felrobbantották 1944-ben. Masszív pilléreire acéltartóval együttdolgozó vasbeton lemez került, melyet 1967-ben átépítettek, főként az egyik pillér alámosása miatt. A Tarnahídnál is idősebb volt Kápolnán a Malomárok hídja, mely 1780-ban épült és ugyancsak háromnyílású volt (5+9+5 m). 1823-ban készült el a kétnyílású gyöngyös46