Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Az úthálózat alakulása

Az úthálózat alakulása, hídállomány Az 1853-ban készült felmérés „A közlekedési megyei csinált útvonalaknak, az ezeken fennálló hidaknak, úgy az anyag mineműségének melyből ezeket építették és ezek hossza és szélesség méreteinek" adatairól ad részletes felvilágosítást [9]. A XIX. század második felében megélénkült az út- és vasútépítési tevékenység, ami szükségszerűen a hidak építési körét is érintette. A megye közmunkaalapra az állami kincstártól 100 ezer Ft kölcsönt vett fel, amelyből közel 15 km út földmunkáit végezték el. A törvényhatósági utakon ekkor az alispáni jelentés szerint (1879): — híd és áteresz kobol 200 db — híd és áteresz fából 75 db — vegyes anyagból 10 db Összesen 285 db volt — a községi közlekedési utakon 71 kő- és 424 fahidat tartottak nyilván. A megyében ekkor állami út a BudapestKassa—zborói út volt. A megyét érintő 71,6 km úthosszon két 20 m-nél nagyobb híd a Zagyván és a Tárnán, 33 20 m-nél kisebb nyílású híd és 53 áteresz volt az út egyéb szakaszain. Az 1879-es alispáni jelentés szerint a hidak és az átereszek száma 780 (ennél az adatnál figyelembe kell venni, hogy az eddigi források az átereszeket nem jelölték meg). Ha összevetjük a XVIII. század végének úthálózati és hídtérképét a XIX. század végének úthálózati és hídtérképével megállapíthatjuk, hogy a megye teljes területén lényegesen megnőtt a hidak száma. Köthető ez az útminőségek javulásához, a csatornázásokhoz, de mindenekelőtt a vasútpályák kiépítéséhez. Csak a vasutak vonalvezetéséhez megépített hidak száma 100! Ez a XIX. század végi hídállomány 14,3%-a, a fent említett egy évszázad alatti növekedésnek pedig a 25%-a. Az 1905—1910 évek között a megyében több mint 200 km hosszú út épült ki. Itt meg kell említeni Majzik Viktor alispán nevét, neki köszönhető ez a nagy gonddal előkészített és végrehajtott út- és hídépítési program. Az állami és megyei hídépítések mellett pl. 1909-ben a Zagyván Szurdokpüspöki község saját erőből épített hidat. Átnézeti térkép a XIX. században Összegzésként elmondható, hogy a XVIII. század végétől a hídépítési programok érintették az egész megyét, de különösen a megye középső sávjában sokasodtak meg a hidak (hegyvidéki perem és az Alföld találkozása). A vármegye által épített és fenntartott hidakon kívül az egyházi birtokokon, uradalmakban, a 29