Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

A kiskörei vasúti-közúti Tisza-híd

Egyedi hídleír ások A kiskörei vasúti-közúti Tisza-híd 1889-ben épült Kiskörénél az első Tisza-híd, csak vasúti forgalomra. A 780 m hosszú híd valamennyi alátámasztó és áthidaló szerkezete fából készült, ez volt Magyarország leghoszszabb faszerkezetű hídja. A Kisköre felőli ártéren 37, az Abádszalók felőlin 28 nyílású 9,410,0 m támaszközű ékelt fatartós ártéri hídrész épült. A három 48 m-es medernyílás folytatólagos, alsópályás, 6,5 m magas, négyszeres rácsozasd, Howe-rendszerűvolt, melyet 12 m hosszú fenyőgerendákból építettek, az oszlopok körkeresztmetszetű vasból készültek [1]. 1906-ban a medernyílást, pilléreinek és felszerkezetének erős rongálódása miatt átépítették 45,4+64,4+45,4 m-es alsópályás, rácsos, folytvas anyagú szerkezetre. A medernyílások pillérei keszon alapozásúak voltak. A felszerkezet gyártását és szerelését a MÁVAG végezte [1]. 1919-ben a hadműveletek során a medernyílás vasszerkezeteit felrobbantották, az ártéri hídrészek zöme pedig leégett. A medernyílások átépítése 1907-ben, jobb oldalon és háttérben a Howe-rendszeríí faszerkezet látható (MÁ VAG-felvétel) 1923-ban kezdődött és fejeződött be a helyreállítás, addig a forgalom szünetelt. A híd helyreállításával egyidejűleg az ártéri nyílásokat átépítették. A Kisköre felőli oldalon 16, az Abádszalók felőli ártérben pedig 20, egyenként 11,85 m támaszközű Gerber-rendszerú' vasszerkezet épült a régi budapesti déli összekötő vasúti híd hegeszvas anyagú hossztartóiból. Az ártéri betonpillérek, a meder közelében lévő 4—4 pillér kivételével síkalapozással, amazok cölöpözött alapozással készültek. A megrövidült híd 589 m hosszú, a vasúti hidak között a második leghosszabb volt [1]. 1944-ben a három medernyílást, a mederpilléreket és 8 ártéri pillért felrobbantották [ 1]. 1946-ban kiemelték a híd roncsait, ekkor kiderült, hogy a három nyílás közül a középső nem, a többi azonban pótlásokkal újból felhasználható; az ártéri nyílások vasszerkezete csak kismértékben sérült [1]. 1948-ban állították helyre a pilléreket. Az Abádszalók felőli pillér javításához búvárharangot készítettek Szolnokon, s azt úsztatták a helyszínre. Az új falazat építéséhez 14X10 m alapterületű vasbeton keszont építettek [2]. 1956-ban kezdődött a medernyílások újjáépítése, illetve az új nyílás megépítése [1]. 1958. november 30-án adták át a forgalomnak a most a közúti forgalom számára is megnyitott Tisza-hidat [3]. Eddig az időpontig a kétszeri értelmetlen pusztítás miatt az akkor 69 éves híd csak 44 éven át szol135