Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Földrajzi adottságok

Földrajzi adottságok Heves megye térképe tárában kialakult (vagy kialakított) közös mederszakaszát. Nem természetes terepalakulat a megye területén végighúzódó Csörsz-árok, mégis a megye területével foglalkozó összes természetföldrajzi elemzés tárgyalja. A

IV. századi sáncrendszer a védekezés mellett talán összefügghet a Eger— Laskó—Tárna-patakok római kori szabályozásával is. Az árok talajvízdúsítási szerepet is betölthetett (az állattartó gazdálkodás miatt a legelőit öntözésének nagy szerepe volt, miközben a vízzel való elárasztás védelmi célt is szolgált). A Csörsz-árok a Tárna—Laskó—Eger-patakokat kötötte össze úgy, hogy a víz gravitációs pályán a Tárnától a Rimáig jutott. A Tárna mellett Kál határában szabályozni lehetett az árok vízhozamát [ 14]. Az árokrendszer kialakításának szerepe lehetett az érintett patakok mederváltozásaiban. A földrajzi adottságok taglalása után röviden áttekintjük, hogy valójában mi okozott és okoz akadályt Heves megye közlekedésben, milyen jellegűek az áthidalandó természeti akadályok, hogyan módosult a közlekedés. Heves megye területének domborzati és vízrajzi adottságai a megye nagyobb részét alkalmassá tették a megtelepülésre és a közlekedésre. Heves megye mai területén az eddigi ismereteink szerint 301 település volt az évszázadok során [ 15 ]. Akár a megtelepülésben, akár a közlekedésben akadályt csak a Mátra magasabb részei és a vizek áradásai okozta vizenyős területek jelentettek. A Mátra tömbjén a XVIII. század végéig főút nem vezetett keresztül, csak nehezen járható erdei utak. A Tiszát kísérő 10—60 km-es áradmányos területen a lecsapolásig ismertek voltak a csónakutak, melyek a csak időszakosan járható szárazföldi utakat jól kiegészítették. 12