Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Egyedi hídleírások: Eger hídjai

Egyedi hídleírások Eger hidjai Eger kialakulásában szerepet játszott az is, hogy meleg vizű forrásai voltak és az azokból keletkezett mocsarak miatt könnyen volt védhető. A városon átfolyó patak vízhozama korábban sokkal bővebb volt, mint napjainkban. A XVIII. század második feléig a városfalakon kívül nem volt szükség nagyobb méretű hidakra, mert az Eger-patakon át lehetett kocsikkal is kelni a gázlókon, a városban azonban a közlekedés biztonsága és kényelme érdekében hidakat kellett építeni, már egy 1346-ban kiadott oklevél egy fa- és egy kőhidat említ. A városról készült XVI. századi metszetek nem tekinthetők minden részletükben teljesen megbízhatónak, a feltüntetett hidak azonban általában a későbbi Eger városfalain belüli hidak ábrázolása 1596-ból Hidak az Eger-patakon a városban és annak környékén 1687-ben forrásokban is megjelennek. A város kapuinál (Hatvani-, Makiári-, Rác-, Cifra-) Evlia Cselebi szerint felvonóhidakon lehetett közlekedni [1]. Az Ilidse elnevezésű a Makiári- (Álmagyar-) kapu hídja volt, a Martalóc nevű a Rác-kapué, a Kelmet-kapu Cifra(felnémeti-) kapué, az Új híd a mai Csiky Sándor utca elejére helyezhető gyalogoskapu hídja lehetett. A városon belül csak a Barátok (ferencrendi szerzetesek) hídját ismeri Cselebi. Hidak voltak természetesen az egri várban is a bejáratoknál, így a külső és belső vár közötti kb. 35 m széles árok felett. Az itt lévő hídról a vár elestéről szóló 126